A futás egy szuper hobbi, kikapcsol, feltölt, kiüríti az agyat, és még fitten is tart, dolgoztatja a szív-és érrendszert. Egyenetlen talajon- tehát nem betonon és nem futópályán- szeretjük a futást.
Krónikus betegséggel élve nem kell túlzásokba esni, nem kell maratonokat futni, hiszen a túl sok ebből is inkább árt, mint hasznos, de hetente néhány alkalommal egy rövidebb, 5-8 kilométeres örömfutás nagyon jóleső tud lenni. A testmozgás minden előnyét kiaknázhatod így anélkül, hogy túlterhelnéd magadat és az ízületeidet.
Sok tévhit övezi a futást az endometriózis kapcsán, ezeket gyorsan eloszlatom, mielőtt belecsapunk a lecsóba. A
Az endometriózis NEM terjed futással és ugrálással.
Ez egyszer kipattant egy gyógytornásznő fejéből, azóta terjed az internetnek hála, de szerencsére soha senki támasztotta alá ezt a véleményt. Nem kell lemondanod tehát a kedvelt kilométereidről és a futócipődről, ha nem szeretnél.
Nagyon sok endometriózis műtéten átesett nő számol be arról, hogy hiába komplikációmentes a műtéti regenerálódás, hiába várják ki a hat hetet a beavatkozás után, hiába fokozatos a visszatérés, mégis műtét utántól fájdalmat tapasztalnak futás közben.
A fájdalom rendszerint a műtött oldalon, csípőcsontnál kezdődik, kisugárzik a fenékbe egy pontra, és ha erőltetik tovább a futást, akkor lekúszik egészen a térhez is.
A legtöbb nő, aki műtét után ezzel küzd, végül sajnos feladja a futást.
Beszéltem több gyógytornásszal, mi lehet ennek a fájdalomnak az oka, sokan a mostanában nagyon divatos fascia-elmélet alapján magyarázták a dolgot: az átvágott kötőszövetek összekuszálódnak, hegesednek, ez okozhatja szerintük a megváltozott statikai állapotot. A megkérdezettek között olyan is volt, aki szerint a fascia-elmélet csak divatos, de egy műtét önmagában nem indokolja a futásnál megjelenő fájdalmat. Ő inkább azt tudja elképzelni, hogy azáltal, hogy a frissen műtött óvatosabb, védi magát, másképpen terhel, a megjelenő fájdalom inkább mozgásszervi eredetű.
A megoldás itt is egyszerűbb, ha inkább megelőzni, elkerülni tudjuk még idejekorán a bajt.
Ha mindent megtettél, mégis szükség van a műtétre, akkor a következőképpen csökkentheted a műtéti szövődmények, összenövések kialakulásának kockázatát:
- Minél hamarabb, amit lehetséges, felülni, felállni, sétálni, már a kórházban is.
- Már a kórházban is mélyvénás tornázni, akár a saját kórházi ágyadon.
- Kérd a kórházi gyógytornászt, hogy segítsen!
- Fokozatosan növeld a terhelést, orvosoddal egyeztetve.
- Már a kórházban, második naptól minden órában kelj fel és sétálj pár lépést.
- Csináld meg rendszeresen a gyógytornászokkal kidolgozott EndoJóga Műtét Utáni blokkját!
Ha már kialakult a probléma, a legtöbb, a mit tehetsz, hogy :
- Lassan, fokozatosan terhelj, mindig melegíts be, mindig nyújts le!
- Figyeld a tested és a jelzéseket, ha futás közben érzed, hogy kezd kialakulni a kellemetlen érzés, áll meg, sétálj bele, nyújts egyet!
- NE fuss tovább ha a fájdalom a belesétálásra, nyújtásra nem enyhül. Ne erőltesd!
- Fontos: keresztedzésként erősítsd a törzs izmait, hogy a megváltozott statika ellenére helyén tudjanak tartani mindent!
- Ha fájdalmad van a futástól, keress alternatív kardió mozgást arra a napra, pl. elliptikus tréner.
- Nyugodtan járj masszázsra, vagy egy sünis (tüskés) labdával masszírozd át te magadnak gyengéden az érintett pontokat!
- És a legfontosabb: rendszeresen nyújts, minden áldott nap!
Leave a Reply