Az endometriózisleggyakrabban reproduktív korú nőkben fordul elő. Prevalenciája ezen életkorban a népességében 10-15%.

Az endometriózist azonban gyakrabban diagnosztizálják a terméketlen nőknél, 25–40% -os prevalenciával, sokszor azért fordulnak orvoshoz a nők, mert nem jön össze a baba. Annak ellenére, hogy az endometriózis és a meddőség közötti összefüggést magyarázó pontos mechanizmust nem sikerült tisztázni, – vagyis inkébb egyszerrre nagyon sok úton módon vezethet az endometriózis meddőséghez- vegyük például a kismedence megváltozott anatómiáját, a károsodott petefészek funkciót, a megváltozott mikrokörnyezetet, az endometrium fogékonyságát és az embriók esetlegesen nem megfelelő minőségét – ezeket említik a leggyakoribb, termékenységi  nehezítettségért felelős mechanizmusokként.

Az endometriózisban szenvedő nők esetében a meddőség kezelése leggyakrabban az asszisztált reprodukciós technológiával történik. Az in vitro megtermékenyítés (IVF) eredményei természetesen összefüggésben vannak a petefészek-tartalékkal és  a kontrollált petefészek hiperstimulációt követően nyert petesejtek számával, valamint minőségével is.

A petefészek tartalékot szérum hormonszintek, például follikulusstimuláló hormon (FSH), anti-Müllerian hormon (AMH) és antral tüszőszám (AFC) felhasználásával lehet megmérni , illetve transzvaginális ultrahang kép alapján is lehet rá következtetni.

Nicolaus és munkatársai, német tudósok egy csoportja új tanulmányt publikáltak „Az endometriózis csökkenti a petefészek válaszát kontrollált petefészek hiperstimulációban, függetlenül az AMH-tól, az AFC-től valamint a nők  follikuláris kimeneti sebesség (FORT)- gel mért életkorától,  és a nyert petesejtek számától is”. 

Ezek a szerzők megkísérelték értékelni az endometriózisban szenvedő nők petefészek válaszát a kontrollált petefészek hiperstimulációt követően. 205 ICSI ciklust vizsgáltak, összesen 96 nő részvételével. Összehasonlították a petefészek válaszát a follikuláris kimeneti sebesség (FORT) és a nyert petesejtek számával az endometriózisos (n = 26) és az endometriózis nélküli (n = 70) nők között.

Nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a betegek között sem demográfiai, sem  klinikai jellemzőik alapján. A FORT, a visszanyert petesejtek száma, és a megtermékenyülési arány szignifikánsan alacsonyabb volt az endometriózisban szenvedő nőkben, függetlenül az AMH-tól, az AFC-től és a nők életkorától.

Hogy mire jó ez, mi értelme volt ennek a kutatásnak?

“Eredményeinket felhasználhatjuk a klinikai gyakorlatban az asszisztált reprodukciós eljárások előtt álló párok tájékoztatására és tanácsadására, különösen az előrehaladott korú betegek esetében” – mondták a kutatók. 

Forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/31667607

EndoBlog különvélemény: 

Szuper, ezt akkor most értsük úgy, hogy ha endometriózisban szenvedő páciens áll lombik előtt, akkor a meddőségi specialista feltétlen mondja el, hogy” Háááát, sorry, de az endó miatt ám nektek sokkal kevesebb esélyetek van a sikerre… ”    Már amúgy is annyi mindent, egy kész könyvet alá kell írni a folyamat elején, ami sokkoló lehet, ha az ember tényleg elolvassa, nem csak aláfirkantja félig behunyt szemmel.

Nagyon fontos a korrekt tájékoztatás, hogy az érintett párok a szükséges információk birtokában tudják meghozni a döntéseiket.

Másrészt senki nem jókedvében megy lombikra, nem hobbiból, szóval ha már ott van, valószínűleg sok mindenen túl van, végigrágta magát már az összes elképzelhető  fórumon és kívülről fújja a meddőségi központok statisztikáit. Ebben a helyzetben  akkor már inkább sikerességi rátákról lenne jó beszélni. Az üzenet ugyanaz, de mennyivel más a hangulat, az érzés, mennyire más a hozzáállás, ha úgy futtok neki,

  1. Húúú, te endós vagy, neked azért  Y %-kal kevesebb eséllyel fog ez a dolog sikerülni…

vagy

2. Ezzel az eljárással endometriózisban érintett nők is sikeresen megfogannak X %-ban.

És még egy fontos dolog, ez pedig a pszichológiai szempont.

A lombik eljárások nagyobb eséllyel lesznek sikeresek, ha az előzetes kivizsgálások találnak organikus okot- legyen az például  egy elzáródott petevezető, vagy akár endometriózis- mint ha a vizsgálatok alapján minden a lehető legnagyobb rendben van, de mégsem jön valamiért össze a baba.  Ez utóbbit hívjuk funkcionális meddőségnek. Funkcionális meddőség esetén nem tudja az a szegény lombik, mit kellene átugrani, megoldani, kiküszöbölni, ha van egy kis endometriózistól megmakkant petevezető, azzal sokkal egyértelműbben lehet mit kezdeni. Ezt soha nem felejtsd el, mikor endós lombikra készülsz.

Ha meghoztad a döntésedet, hogy oké, akkor legyen lombik, akkor állj bele szívvel.lélekkel, szeress minden szurit, köszönd meg nekik, hogy minden egyes nappal közelebb visznek a célodhoz, hogy általuk te is édesanyává válhatsz, és a kutásokat pedig hagyd meg azoknak, akiket érdekel. 🙂

Hagyj üzenetet

Az email címedet nem tesszük közzé.