Haptonómia

Egy olyan pszichológiai módszert mutatok ma be Nektek, amelyet hazánkban még csak néhány szakember végez. Büszke vagyok rá, hogy abban a megtiszteltetésben van részem, hogy  a Francia Szomato-Pszichoterápiás egyesület elnöke, Jean-Luc Deconinc szárnyai alatt sajátíthattam el ezta  módsuzert, ami valójában nem is módszer, hanem egy életmód, attitűd . Jean-Luc még a módszer kidolgozójának, Franz Veldmannak tanítványa volt.

A haptonómia hasznodra válhat, ha akut vagy krónikus fájdalmakkal küzdesz, végezhető a műtéti lábadozás időszakában, és elősegítheti a gyógyulásodat is. Mindemellett még szerteágazó területeken bizonyított. Ismerd meg, és fogadd szeretettel a Haptonómiát!

Haptonómia

 

I.Történet

 

A haptonómia módszerét a holland, élete utolsó éveit Franciaországban töltő Franz Veldman (1921-2010) alkotta meg. Ösztönzői között említhetünk többek között olyan neveket, mint Bernard This és Francoise Dolto. Veldman a zsidóüldözések idején, a koncentrációs táborban figyelte meg, hogy milyen nagy jelentősége van a túlélésben az affektív kontaktusnak. Ebből a felismerésből bontakozott ki a haptonómia, az affektív kontaktus tudománya, amely szociális interakciókban és az érzelmi kapcsolatokban fedezi fel az emberek viselkedését.

A haptonómia szó a klasszikus görög hapsis (érintés, érzékelés, tapintás) és nomos (törvény, szabály, norma) szavak összetételéből származik. A haptein igéből származó hapto jelentése érintek, újra egyesülök, kapcsolatot teremtek, kapcsolódom, átvitt értelemben: tapintással kapcsolatot teremtek, hogy valakit egész-ségessé tegyek, hogy megerősítsem őt létezésében.

 

 II. A módszer általános bemutatása

 

A mai orvosi konzultációk, kezelések kultúráját protokollok teszik szakszerűvé, amelyek meghatározzák a kezelés módját. A protokollok megvédenek a reklamációktól és a biztosítási perektől, viszont miattuk nem marad tér és idő a kliens egyedi igényeit figyelembe vevő terápia számára. A haptonómia módszere az egyénre koncentrál, így lehetővé válik annak az ösztönös megértése, hogyan érzékeli az adott személy a világot és milyen motivációk irányítják a viselkedését.

Olyan, mint egy felfedező utazás, amelyet bizalmi légkörben, az intim közelség védelmében tehet meg a kliens, s amelynek során lehetővé válik a belső élmények megosztása. A haptoterápiás folyamat célja az, hogy hogy a páciens megtapasztalhassa az affektív alapbiztonság élményét, biztonságosnak érezze a kapcsolódást, a megosztást, lehetősége legyen szenvedéseinek, érzelmeinek kifejezésére egy gyengéd, finom közegben. A módszer egyaránt alkalmas fájdalmas helyzetek kibontására és új, erőt adó, feltöltő élmények megélésére. Ennek számos áldásos hatása lehet, többek között a fájdalomküszöb emelkedése, a stabilitás fokozódása.

 

A hiteles haptonómiai megközelítés nagy hangsúlyt helyez a személyes fejlődésre is. A terápiás viszony, amelynek része a pszicho-taktilis kapcsolat, lehetőséget biztosít a személye s növekedésre és fejlődésre. A haptonómia interperszonális, érzelmileg megerősítő attitűddel közelíti meg a klienst. Arra készteti, hogy használja érzelmi képességeit és erre alapozza életútját. A kontaktus haptonómiai fenomenológiája abban különbözik másfajta kontaktusoktól, hogy központi szerepe van benne az érintésnek, amely olyan határozott és kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy e jellegzetességei miatt pszicho-taktilisnak nevezzük. Ez az érintés eltér mindazoktól a tapasztalatoktól, amelyek orvosi rendelőkben, vizsgálatoknál, egyéb szomatoterápiás módszereknél értek bennünket. A haptonómia tulajdonképpen nem módszer, nem technika, hanem az emberi lét művészete, egyfajta életmód, attitűd.

III. Indikációk köre

 

A megközelítés a perinatális vonatkozáson túl is szerteágazó területeken bizonyult jelentős hatásúnak. A haptonómia szemlélete eredményesnek bizonyult a pszichoterápiában is, a hapto-pszichoterápia törekvése az, hogy a szenvedő vagy egzisztenciális szorongással, frusztrációval, kiteljesedés hiányával küszködő személyeket hozzásegítse ahhoz, hogy rátaláljanak saját belső életerejükre, s ezáltal visszanyerjék egészségüket.

További alkalmazási területe a haptoszintézis, amely a testi komfortérzetet igyekszik elősegíteni az emberi méltóság támogatása révén. A teljesség érzetének helyreállítására törekszik olyan személyeknél, akiknek testi integritása sérült valamilyen pszichés trauma vagy betegség következtében. Poszttraumás stressz esetén az alapbiztonsághoz való visszatalálást segíti. Mind a hapto-pszichoterápia, mind a haptoszintézis eredményesen alkalmazható a palliatív ellátásban, haldoklók és hozzátartozóik támogatásában.

IV. Perinatális hatonómia

Létezik szülészeti, várandós gondozási- úgynevezett perinatális haptonómia, amely  a csecsemő első életéveiben is folytatódik. Célja az apa, az anya, a testvérek és a magzat, majd csecsemő közötti kapcsolat és párbeszéd ápolása, támogatása, az anya biztonság-érzetének erősítése, a baba medencében való tartása, vajúdás- és szülés/szülés támogatás, az újszülött gondozása, tartása, stb. A haptonómia lágy módszere különösen alkalmas magzati, születéskori vagy kora gyermekkori traumákkal való foglalkozásra is.

 

IV. Az ülés menete

 

Az ülés fél-másfél órás, pontos időkeretet nehéz mondani. A páciens és a terapeuta a beszéden túl a PÁCIENS MEGHOSSZABBODÁST BIZTOSÍTÓ ÉRINTÉS-KONTAKTUS RÉVÉN létesít kapcsolatot egymással. A terapeuta feltétel nélküli szeretetet, elfogadást sugároz a páciens felé. viszonyulása nem erotogén, csábító, ugyanakkor nem is agresszív vagy elkerülő jellegű. A terapeuta maga is nagy figyelmet fordít érzéseire, átadja magát a páciens élményének, amely egész lényét áthatja anélkül, hogy elárasztaná. A terapeuta az érintés- kontaktuson és szóbeli megnyilvánulásain keresztül meghívja a pácienst érzései átélésére és kifejezésére, és megerősíti a pácienst abban, amit átél. Nem arról van szó, hogy az ember terapeutaként csinál, ad valamit, hanem csak felhívja a másikat arra, hogy jöjjön, hogy elengedje magát, hogy bátran beszéljen, hiszen ezáltal hallgathatja meg a terapeuta  is, és ezáltal erősítheti meg mindazt, amit bizalmasan közöltek vele.

Ezt a megerősítő attitűdöt, amelyről kevés szó esik a pszichológiában, s oly kevéssé van jelen a mi civilizációnkban, egyetlen gesztus is képes kifejezni.

Árvai Nóra

Leave a Reply

Your email address will not be published.

Kérem a legfrisebb kutatásokat, legfinomabb recepteket és jó híreket

minden kedden a levelesládámba!