Kóreredet

Itt egy viszonylag rövid, mégis alapos, mindenre kiterjedő leírást olvashatsz arról, mi is pontosan az endometriózis, kiket érinthet, és miért van egyes nőknek, másoknak pedig miért nincsen.

Mi ez az egész?

Az endometriózis mindmáig sok fejtörést okoz a kutatóknak, orvosoknak, hiszen rejtélyes betegséggel állunk szemben. A betegség elnevezése az endometrium latin szóból ered, ami a méhet belülről borító nyálkahártyát jelenti. Az endometrium a női hormonális ciklus változásaira reagálva hónapról hónapra megvastagszik, majd leválik, és menstruációs vérzés formájában távozik a szervezetből. Normális esetben az endometrium szövet csak a méh belső falát borítja, endometrióziban azonban megjelenik ettől eltérő helyeken is a szervezetben, általában a méh külső falán, a petefészkeken, a méhtartó szalagokon, a húgyhólyagon, összenövéseket alkothat a hashártya borítékán.Ennél is rosszabb esetben a betegség érintheti a beleket is, és igaz, ritkán, de leírtak már endometriózist a külső nemi szerveken, ízületekben, (pl. térd ízület) a tüdőben és az agyban is. Ez már eddig is rosszul hangzik, igaz? most azt képzeld el, hogy ezek a rendellenes helyen elhelyezkedő szövetek ugyanúgy viselkednek, mintha a méh üregén belül lennének, minden ciklusban megvastagszanak, és vérzenek is. Ez a vér azonban a menstruációval ellentétben nem tud kiürülni a szervezetből, erőteljes fájdalmat, görcsöket okoz és úgynevezett streil gyulladást kelthet az érintett szerven és annak környezetében.

Kiket érinthet a betegség?

Általában a termékeny korban levő nőket, tehát az első menstruáció (menarché) megjelenésétől egészen a menopauza beálltáig okozhat tüneteket az endometriózis. amennyiben klimax után is jelen van a betegség, az nagy valószínűséggel exogén, külső forrásból származó ösztrogén kezeléssel van összefüggésben. Ma a világon több mint 176 millió nő él endometriózissal, statisztikáktól függően minden 6-9. nőt mondják ebben a betegségben érintettnek.

Mégis hogy kerül ezekre a rendellenes helyekre a méhnyálkahártya? (Kóreredet)

Ez az a kérdés, amire mindmáig nem tudnak nekünk biztos választ adni a kutatók. Elméletekből azonban nincs hiány, de valójában egyik sem magyarázza mindegyik esetet. Egyik legelső teória az úgynevezett retrográd menstruáció volt, amely szerint a menstruációs váladék visszafelé áramlik, a kürtökön keresztül kikerül a hasűrbe, sejtjei ott megtapadnak és osztódásnak indulnak.

Mára már bizonyítást nyert, hogy a retrográd menstruáció meglehetősen gyakori, de önmagában nem tehető felelőssé az endometriózis kilalakulásáért, ehhez szükséges az immunitás bizonyos változásaihoz is. (Pontosabban: megfigyelték a peritoneális makrofágok emelkedett aktivációját, mellyel együtt csökkent a természetes ölő- (NK) és T-sejtek száma, mely összességében azt eredményezi, hogy az immunrendszer nem képes eltüntetni a hasüregi endometrium sejteket. )

Egyesek genetikai hátteret sejtenek a dolog mögött, és úgy vélik, a betegség öröklődik. Tény, hogy megfigyeltek családi halmozódást is. Nagyon valószínű, hogy vannak bizonyos gének, amelyek hajlamosítanak a betegségre, s így azok a nők, akiknek édesanyja vagy nővére érintett volt, maguk is nagyobb eséllyel lesznek betegek.

Mások a génektől független fejlődési rendellenességre gondolnak. E szerint az elmélet szerint az endometriózis csomók már kezdettől, akár magzati kortól jelen vannak a hasüregben és egyéb rendellenes helyeken, és amikor a nő termékeny korba lép, akkor kezdenek el tüneteket okozni a hormonális változásokra reagálva. Eszerint az endometriózis veleszületett állapot, amely az embrionális, kezdetleges női ivarsejtekből származik, amelyek a fejlődés során nem kerültek be a méh belsejébe. Orvosi szakkönyvekben ezt az elméletet coeloma eredetű sejtek metapláziájanéven találhatod meg, ez annyit jelent, hogy az embrionális sejtek szöveti átalakuláson mennek át.

Olyanok is akadnak, akik az endometriózist a káros környezeti hatások betegségének tartják. Néhány kutatás például a dioxin szerepéről számol be, de ezen lehetőség még nem teljesen bizonyított.További lehetőség a betegség kialakulásában a sejtek implantációja szövetsérüléssel járó helyen, például gátmetszés után a hegben, vagy császármetszés után.

Egyes orvosok amellett érvelnek, hogy gyakorlatilag bármely nőben lehetne endometriózist találni, csak alaposan kell keresni. Ezt a feltevésüket arra alapozzák, hogy meglepően nagyszámú tünetmentes endometriózissal találkoznak egyéb okokból végzett műtét közben, mintegy mellékleletként.

 

 

Ha segítségre van szükséged, ITT tudsz időpontot kérni hozzám konzultációra.

További indormációkért, legújabb kutatási eredményekért, eseményekért, blogértesítőkért és ajándékokért ITT tudsz csatlakozni az EndoMail közösséghez.

Leave a Reply

Your email address will not be published.

Kérem a legfrisebb kutatásokat, legfinomabb recepteket és jó híreket

minden kedden a levelesládámba!