Tyúk vagy a tojás: Az endometriózis és depresszió új szemlélete

Az endometriózis hosszú ideig kizárólag nőgyógyászati problémaként szerepelt az orvosi gondolkodásban, amely elsősorban a fájdalmas menstruációt, meddőséget és krónikus medencefájdalmat helyezte a fókuszba. Az utóbbi években azonban egyre több kutatás világít rá arra, hogy a betegség ennél jóval összetettebb, és gyakran nemcsak fizikai, hanem mentális egészségi problémákkal is együtt jár , különösen depresszióval. Egy  2025-ben publikált tanulmány  (Mormile et al)  e két állapot közötti kapcsolatot vizsgálja új nézőpontból: nem pusztán társbetegségekként, hanem potenciálisan közös eredetű jelenségekként.

A szerzők azt a hipotézist fogalmazzák meg, hogy az endometriózis és a depresszió nem csupán együtt előforduló állapotok, amelyek között a kapcsolat kizárólag pszichológiai lenne, például a krónikus fájdalom és életminőség-romlás következtében kialakuló depresszió révén, hanem létezhet valódi, biológiai szintű ok-okozati kapcsolat is a kettő között. Véleményük szerint a két betegség közötti kockázat nem egyirányú, hanem kölcsönösen fokozódik: az endometriózis hajlamosíthat depresszióra, ugyanakkor a depresszióban szenvedő nőknél is gyakoribb lehet az endometriózis.

A magyarázat kulcsát egy közös immunológiai hálózatban látják, amelyben két sejttípus játszik kiemelt szerepet: az MDSC-k (myeloid-derived suppressor cells), valamint a Treg-sejtek (regulatory T cells). Az MDSC-k olyan sejtek, amelyek az immunrendszer gátló mechanizmusaihoz kapcsolódnak, de egyes esetekben gyulladásos folyamatokat is erősíthetnek. Ezzel szemben a Treg-sejtek szerepe éppen az immunválasz szabályozása, túlzott aktivitás esetén pedig a gyulladás kordában tartása. A kutatók úgy vélik, hogy az endometriózisos nők esetében jellemzően megfigyelhető az MDSC-k túlzott jelenléte és a Treg-sejtek csökkent működése , ami nemcsak a gyulladásos nőgyógyászati tünetekért lehet felelős, hanem hozzájárulhat a hangulatzavarok kialakulásához is.

Ez a megközelítés újfajta értelmezést ad a két betegség kapcsolatára. A depressziót tehát nem kizárólag pszichoszociális következményként kell értelmezni, hanem az immunrendszer egyensúlyának felborulása következtében kialakuló, részben biológiailag meghatározott állapotként is. A szerzők hangsúlyozzák, hogy további vizsgálatokra van szükség annak érdekében, hogy pontosan feltérképezzük azokat a közös patofiziológiai útvonalakat, amelyek mindkét betegség hátterében állnak. Az ilyen jellegű kutatások nemcsak az elméleti tudás bővítését szolgálják, hanem gyakorlati jelentőséggel is bírnak: ha valóban létezik közös kiváltó mechanizmus, akkor lehetségessé válhat egy olyan célzott terápia kialakítása, amely egyszerre kezeli az endometriózis fizikai tüneteit és a depressziós állapotot is.

A tanulmány végkövetkeztetése klinikailag is fontos: ha a feltételezett biológiai kapcsolat igazolást nyer, akkor az endometriózisban szenvedő nőket proaktívan kellene tájékoztatni a depresszió kialakulásának kockázatáról. Ez nemcsak a korai felismerést segítené elő, hanem biztosíthatná, hogy az érintettek időben megkapják a szükséges pszichológiai és orvosi támogatást is. Ez a megközelítés segíthet abban, hogy az endometriózis kezelését a jövőben ne csak nőgyógyászati, hanem valóban holisztikus módon közelítsük meg.

Ha szeretnél tenni a testi/lelki egészségedért, irány az EndoStop SisterHood!