Megszámolni sem tudom, hány alkalommal fordul elő az elmúlt években, hogy kétségbeesett nő jelentkezett a rendelésemre, krónikus fájdalommal és egyéb endometriózisra utaló tünetekkel, akár még meg is műtötték, de végül feleslegesnek bizonyult a beavatkozás, mert nem tudtak szövettanilag endometriózis igazolni. Ebben a cikkben annak jártam utána, hogy lehet-e endometriózisod negatív szövettan esetén.
Tudjátok, hogy a klinikai praxisom mellett kutató is vagyok, és a rövid válaszom, amivel le is lövöm a poént az elején az, hogy igen, lehet, persze hogy. De csak hogy ne csak a tapasztalatom álljon itt garanciaként, hozok azért kutatást is. Ez a tanulmány egy , retrospektív eset-kontroll vizsgálat, amelyet az Université de Paris orvosi karán végeztek. A kutatás célja az volt, hogy összehasonlítsák a szövettanilag igazolt és szövettanilag negatív felszíni peritoneális endometriózis klinikai jellemzőit. A vizsgálatba bevontak továbbá egy kontrollcsoportot is, amely nőkből állt, akik különböző jóindulatú, nem endometriózissal kapcsolatos nőgyógyászati kórképek miatt estek át műtéten.
A teljes minta 780 nőből állt: 390 eset laparoszkóposan diagnosztizált felszíni peritoneális endometriózisos nő, ebből 245 esetben volt szövettani megerősítés, 145 esetben pedig nem. A kontrollcsoport 390 olyan nőből állt, akiknél más jóindulatú nőgyógyászati eltérést- pl. mióma, petefészekciszta- kezeltek műtéti úton, és nem volt endometriózisuk.
A résztvevők strukturált, személyes interjú során töltöttek ki kérdőívet, amelyben rögzítették a következőket: menstruációval összefüggő tünetek, fájdalomtípusok, reproduktív anamnézis, fogamzásgátlók használata, valamint családi anamnézis.
A fő klinikai tünetek előfordulása a szövettanilag pozitív és negatív endometriózisos csoportban hasonló volt. Mindkét csoportban gyakori volt a dysmenorrhoea (menstruációs fájdalom), a mély dyspareunia (behatoláskor jelentkező szexuális fájdalom), valamint a nem ciklushoz kötődő krónikus kismedencei fájdalom. A fájdalom súlyossága és típusai nem különböztek jelentősen a két csoport között.
A szövettanilag negatív csoport és a kontrollcsoport közötti különbségek statisztikailag szignifikánsnak bizonyultak. A szövettanilag negatív betegek körében 14-szer gyakoribb volt az endometriózis családi előfordulása (14% vs. 1%), magasabb arányban számoltak be elsődleges meddőségről (29% vs. 19%), és gyakoribb volt a dysmenorrhoea (50% vs. 33%) is.
Továbbá a szövettanilag negatív csoportban magasabb volt a menstruációs időszakhoz kapcsolódó iskolai hiányzások előfordulása, és az ájulásos epizódok száma menstruáció alatt a kontrollcsoporthoz viszonyítva. A gasztrointesztinális tünetek gyakoriságában különbség mutatkozott a szövettanilag pozitív és negatív csoport között, azonban a tanulmány sajnos nem részletezi e különbségek természetét.
Minden résztvevő esetében történt sebészi és patológiai dokumentáció értékelés. A patológiai vizsgálatok során az endometriózis szövettani igazolása csak az esetek 63%-ában (245/390) történt meg, annak ellenére, hogy sebészeti úton mindegyik esetben gyanús elváltozásokat észleltek.
A szerzők következtetése szerint a szövettan negatív státusz nem zárja ki a klinikailag jelentős endometriózis fennállását. Felhívják a figyelmet arra, hogy fibrosis és krónikus gyulladásos szövettani mintázat endometriális mirigyek és stroma nélkül is okozhat klinikai tüneteket. A tanulmány kiemeli a szükségességét pontosabb képalkotó eszközök, molekuláris diagnosztikai módszerek és biomarkerek bevezetésének annak érdekében, hogy a szövettanilag negatív, de tünetileg érintett nők is megfelelő ellátásban részesülhessenek. A molekuláris diagnosztikai módszerekről és biomarkerekről olvashattok az EndoBlogon és bővebben tanulhattok róluk az EndoStop Sisterhood klubomban.
A vizsgálat friss, eredményeit a Gynecologic and Obstetric Investigation című szaklap közölte 2025. május 2-án. Forrás: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/39978328/
A lényeg röviden összefoglalva:
A laparoszkóposan feltételezett peritoneális endometriózisban szenvedő nőknél hiányozhat a szövettani megerősítés, ugyanakkor tüneteik ugyanolyan súlyosak lehetnek, mint azoké, akiknél a betegséget szövettanilag is igazolták.A negatív szövettani eredmény nem zárja ki a klinikailag jelentős endometriózis jelenlétét, ami késleltetheti a megfelelő kezelést. Az endometriózis klasszikus szövettani definíciója szerint a diagnózis akkor mondható ki, ha a kimetszett szövetmintában endometrialis mirigyek és stroma (kötőszövet) is látható, ezek a méhnyálkahártyához hasonló szövetek.
Mirigyek nélküli elváltozás azt jelenti, hogy a minta nem tartalmazza az endometrialis mirigyeket, de gyulladásos jelek, hegesedés (fibrózis), vagy stroma (támasztószövet) jelen lehet benne. Ezek az elváltozások is képesek ugyanolyan fájdalmat és egyéb tüneteket okozni, mint a klasszikusan diagnosztizált endometriózis , még ha a patológus nem is tudja hivatalosan „endometriózisnak” cimkézni azt. Akkor sem egyébként a jelenlegi rendszer szerint, ha az orvos a saját szemével látja az endometriózisra utaló strukturális elváltozásokat a műtét során. Egy borzasztóan maradi rendszerhez köti a magyar törvény az endometriózis diagnózisát, és ezzel egyidejűleg az adókedvezmény igénybe vételének lehetőségét.
Tehát: a beteg szenved, de a szövettani lelet nem „bizonyítja” a betegséget, emiatt könnyen előfordulhat, hogy nem kapja meg a szükséges kezelést.
Világosabb irányelvekre és pontosabb klinikai döntési kritériumokra van szükség, hogy el tudjuk kerülni a megfelelő kezelés elmaradását.
Ha nem költöztem volna az óceánon túlra, ez az információ nem, vagy csak sokkal később jut el hozzám, és ezáltal hozzád is. Bár nagyon nehéz kint egyedül, mégis egy percet sem bánom, hogy itt vagyok, és még több tudást szívhatok magamba és adhatok át nektek. Gyere hozzám online klinikai egészségpszichológiai vagy életmódorvoslás konzulációra! Időpontfoglalás ITT
HU 
EN
Hagyj válaszolni