Dr. Meskó Bertalannal beszélgettem arról, milyen változások várhatóak az endometriózis kutatásában és kezelésében. Őszinte, nem túl bíztató válaszokat kaptam. A mi életünkben nagy fejlesztések sajnos nem várhatóak, de remélhetőleg unokáinknak már nem fog ekkora gondot jelenteni az endometrózis diagnózisa és kezelése.
Névjegy
Dr. Meskó Bertalan, PhD orvosi jövőkutató, genetikus. A világ első közösségi médiáról és orvoslásról szóló egyetemi kurzusának oktatója. A Webicina.com orvosi online szolgáltatás alapítója. Rendszeresen tart előadásokat a Yale, Harvard, Stanford egyetemeken, valamint a Singularity University által a NASA központjában szervezett Futuremed kurzuson. Megjelent már a BBC-ben, illetve a Forbes, a Time, a New York Times vagy a National Geographic hasábjain is.
Árvai Nóra: Az endometriózis nehezen, csak műtéttel diagnosztizálható teljes bizonyossággal, rutin nőgyógyászati viszgálattal csak ritka esetekben kimutatható. Fájdalmas menstruáció, kellemetlen hasi panaszok miatt azonban ritkán köt ki azonnal műtőasztalon az ember. Gyakori, hogy hosszas beteg-karrier veszi kezdetét ekkor, orvostól orvosig, sehol nem találva megértésre, megoldásra. Természetes, hogy a betegek az interneten kötnek ki, ahol azonban sokféle, nem mindig hiteles információval találkoznak. Milyen előnyei és veszélyei vannak a netes tünetellenőrzésnek, az öndiagnózisnak?
Meskó Bertalan: Ne nevezzük ezt öndiagnózisnak. Az endometriózis esetén legfeljebb sejteni lehet online tartalmak olvasása alapján a diagnózist, de orvosi diagnózisra van szükség. Viszont ez ki ne olvasna utána a betegségnek, hogy többet megtudjon róla? Az internet azonban tele van fals vagy félrevezető információval, ezért érdemes olyan magyar nyelvű forrásokat használni, melyek mögött szerkesztők, szakemberek állnak. Példaként említhető az Endoblog mellett a Házipatika és a Webbeteg, melyek évek óta végzik ezt a tevékenységet.
(Az endometriózisról szóló Endoblogos cikkeket a fent említett oldalakon itt találjátok:
ÁN: Krónikus nőbetegeket segítő pszichológusként sok olyan pácienssel találkozom, akik arról számolnak be, hogy hiába voltak tisztelettudóak és udvariasak, az egészségügyi személyzet részéről mégis elutasítással találkoztak, amikor félelmeiket, aggályaikat osztották meg egy esetlegesen felmerülő diagnózissal kapcsolatban, amelyre az interneten olvasott információl alapján gyanakodtak. Mi áll ennek a hátterében? Az orvosok tudálékoskodának bélyegzik a betegek felkészültségét, esetleg zavarja őket, hogy minden információ elérhető a civilek számára is, és a beteg úgy érezheti, már-már többet tud a betegségről az orvosánál?
MB: Nem az a cél, hogy a beteg többet tudjon a betegségről, mint orvosa, és általában nem is ez szokta okozni a félreértéseket. Sokkal inkább az a tény, hogy a betegek többsége nem tudja elemezni minőségileg az online weboldalak információit, ezért természetesen segítséget kér orvosától, csakhogy az orvosok többsége sem rendelkezik ilyen tapasztalattal, tudással, így inkább válik a kérés frusztrálóvá, mint segítő szándékúvá. Mi azt tanítjuk a medikusoknak, hogy annyira kell érteniük az online orvosi weboldalak megítéléséhez, mint orvosi könyvek minőségének ellenőrzéséhez. Azaz a pácienseik útmutatójává kellene válniuk, hiszen a tájékozott beteggel sokkal könnyebb együtt dolgozni.
ÁN: Egyre több kutatásról olvasok, amelyek azt tűzték ki célul, hogy feltérképezik az endometriózis genertikai hátterét. Egyenlőre csak hajlamosító tényezőket találtak, a jelenlegi tudás szerint nincs az endometriózisért felelős genetikai mutáció. Mit tudhatunk, hol tart a genomika az endometriózis kutatásban, várhatunk-e ezzel kapcsolatos híreket a közeljövőben, és ha igen, milyen befolyással lesz ez a betegség kezelésére? Elképzelhető, hogy a betegek a jövőben genom szerkesztésétől várhatják a gyógyulást?
MB: A genomika tudományága egyelőre örül, ha a genetikai szempontból gyakrabban kutatott kórképek (magas vérnyomás, diabetes, stb.) esetén tud olyan következtetéseket levonni, melyek orvosi döntésekhez vezetnek. Ismereteim szerint a genomszerkesztés módszere sajnos az alagútnak nem a fényhez közeli oldalán jár endometriózissal kapcsolatban.
ÁN: Endometriózissal küzdő pácienseim közül jó néhányan vettek már részt a betegség kezelését célzó új hatóanyagok tesztelése során gyógyszerkísérletekben. Sajnos közülük sokan súlyos mellékhatásokkal szembesültek a tesztelési folyamat során. Ez elkerülhető lenne, ha nem embereken, hanem a méhnyálkahártyát megfelelően szimuláló mesterséges anyagon kísérleteznének a kutatók, mint ahogyan az például más szervek esetében a 3D nyomtatási technológiával már megoldhatónak tűnik. Jövőkutatóként mit gondol, elképzelhető hasonló irányvonal az endometriózis-kutatás esetében is?
MB: 5-10 évre még biztosan szükség van arra, hogy egyáltalán az első lépéseket megtehessük ebbe az irányba, és innentől a gyakorlatban használható eredmény még nagyon messze van…Meskó Bertalan blogát érdemes rendszeresen felkeresni, ITT találjátok meg, könyvét INNEN tudjátok megrendelni.
Árvai Nóra
krónikus nőbetegeket seítő pszichológus, perinatális szaktanácsadó, szakíró
Foglald rendszerbe az endometriózis diétádat, hogy ne macera legyen, hanem öröm! Az Igazi Endometriózis Diéta könyvek segítenek neked ebben.
Leave a Reply