A kutatásban 234 nő vett részt, akiknek átlagos életkora 30,6 év volt, mindannyian kismedencei fájdalom tünetekkel érkeztek a nőgyógyászati klinikára, ahol a és kismedencei vizsgálat is zajlott. Ez a csoport két alcsoportra osztották az alapján, hogy ultrahang alapján felmerült-e náluk az edenomiózis képe, vagy sem.
Bár míg a két csoport között nem volt szignifikáns különbség, a SEOA-val rendelkező betegeknél nagyobb valószínűséggel van IV. Stádiumú endometriózis.
A SEOA diagnosztizált csoportban a szerzők rámutattak különösen súlyos endometriózisra, beleértve a mély infiltrált endometriózist és endometriómát. Az eutopikus endometrium génexpresszió szempontjából nem találtak szignifikáns különbséget az adenomyosis esetek és a kontrollcsoport között.
A SEOA és a súlyos endometriózis közötti szignifikáns összefüggés azt sugallta, hogy a kismedencei fájdalomtünettekkel rendelkező rendelkező nők számára előnyös lenne az ultrahang a laparoszkópos diagnosztikai műtét előtt.
Bár egyes kutatások korábban azt mutatták, hogy differenciált génexpresszió és hosszú ideig nem kódoló DNS expresszió van az adenomyosisban vagy anélkül szenvedő nők eutopiás endometriumában, a jelenlegi vizsgálat nem talált szignifikáns különbséget e két csoport között a minta alapján.
A kiemelendő ebből a tanulmányból és egy kicsit értehtőbbé teszi az eredményeket:
Nincs egyetértés az adenomyosis szonográfiai feltételeiről, de a diagnózist akkor lehet elvégezni, ha echogén szub-endometriás vonalak (más néven velencei vak árnyékok), myometriális ciszták, heterogén myometrium és a myometriális fal vastagsága vagy aszimmetriája láthatóak. A pontos és végleges diagnózis ami igazolja az adenomiózis meglétét vagy hiányát, mindenképpen hisztopatológiai lesz.
További kutatásokra van szükség az „Adenomyosis – SEOA” „szonográfiai bizonyítékok” prediktív értékének jellemzésére és az adenomyosis patológiában részt vevő genetikai útvonalak feltárására.
Az endometriózis súlyossága és az adenomyosis szonográfiai jelei közötti összefüggés jelenlétének és mértékének vizsgálatára a szerzők az adenomyosisnak megfelelő szonográfiai jellemzőket vizsgálták azoknál a betegeknél, akiknél diagnosztizálták már az endometriózis laparoszkópia útján.
Gén tömb-analíziseket végeztek annak megállapítására, hogy az adenomyosisban szenvedő betegekben az eutópiás endometrium gén expressziója eltér-e az adenomyosis nélküli betegektől.
Legfontosabb eredmények:
A klinikán a kismedencei fájdalomban szenvedő nők harmincöt százalékánál az adenomyosis szonográfiai jelei megmutatkoztak. Az adenomyosis szonográfiai bizonyítékával rendelkező nők esetében a leggyakrabban előforduló szonográfiai jellemzők a heterogén myometrium és a megvastagodott hátsó myometrium fal voltak. A vastagodott hátsó fal statisztikailag szignifikánsan összefüggött a közepes vagy súlyos endometriózissal is. A méhen belüli patológiák gyakrabban fordulnak elő a SEOA-val rendelkező nőknél.
Korlátok:
A laparoszkópia előtt az adenomyosis diagnosztizálására szolgáló ultrahangos vizsgálatot szakképzett klinikusoknak kell végezniük.
Ez a tanulmány a SEOA-ra összpontosított, nem pedig az adenomyosis histopatológiai megállapítására.
Forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/30273686
Fontos kiegészítés:
Sokan kérdeztétek, hogy mi lesz az EndoBloggal, hogyan fogjuk eljuttatni hozzátok a legfrissebb híreket, kutatásokat a nagyvilágból, ha Magyarországot lekapcsolták az adatbázisokról. mint azt bizonyára sokan már tudjátok, 2019. január 11-től az egész ország területén elérhetetlen a Scopus, a ScienceDirect és a SciVal adatbázisok mindegyike.
Ez azért kiemelten fontos, mert ezek segítségével a magyar kutatók is hozzáfértek a világ legteljesebb lefedettségű tudományos adatbázisaihoz, legfrissebb folyóirataihoz, ahogy fogalmazott: a nemzetközi tudáshoz. Végetlenül sajnálom és értetlenül állok a történtek előtt, és bízom benne, hogy ez a tarthatatlan helyzet mielőbb megoldódik.
A magyar kutatóknak annyit de annyit köszönhet a világ, munkájuk ellehetetlenítése, projektjeik leállásra kényszerítése valós értéktől fosztja meg az embeteket, betegeket.
Ezúttal tájékoztatlak benneteket, hogy az általunk használt Pubmed még elérhető magyar tudományos intézetek számára, így bennünket ez a változás egyelőre nem érint, és a továbbiakban is számíthattok az Endoblog hiteles forrásokból származó ismeretterjesztő munkájára.
[/cm
Leave a Reply