Szója és endometriózis
A fitoösztrogéneknek két fő típusa az izoflavonok és a lignánok. Izoflavonok a szójababban, a csicseriborsóban és más hüvelyesekben találhatók meg, lignánok pedig a teljes kiőrlésű gabonákban, zöldségekben és gyümölcsökben.
A szója ételekben lévő izoflavonoknak szerkezetükben hasonlóak az emberi ösztrogén hormonhoz. Hasonlóak, de NEM UGYANOLYANOK. A közhiedelemmel ellentétben a kutatások általában azt mutatják, hogy az izoflavonok NEM hatnak úgy a szervezetben, mint az emberi ösztrogén.
Az emberi ösztrogén az izoflavonokhoz képest eltérően kötődik az ösztrogén receptorokhoz, következésképpen a szervezetben kiváltott válaszok is eltérőek. Még egy gyakori tévhitet szeretnék eloszlatni- Az izoflavonok NEM befolyásolják az emberi szervezet ösztrogén szintjét. Egy gyenge ösztrogénszerű hatást ugyan kifejthetnek, de úgy tűnik, hogy nem hatnak az emberi ösztrogén által befolyásolt szövetekre, mint pl. endometrium!
Az izoflavonokról egyértelműen negatívan nyilatkozó kutatások egyrészt régiek, másrészt állatkísérleteken alapulnak, amelyekből azért nagyon merész egy az egybe következtetést levonni az emberi szervezetre nézve.
Most már azért sokkal árnyaltabb a kép. Az EndoBlogon a szójás cikkemben konkrét kutatásokat mutatok be, így magad is megbizonyosoidhatsz róla, hogy mennyire. Ösztrogén függő betegségek (mint például a mellrák egyes típusai) miatt kutatják sokat a szójafogyasztás biztonságosságát.
A betegek körében végzett felmérések a szójaitalok biztonságosságát támasztják alá, sőt, még a mortalitás és a későbbi kiújulás aránya is csökkent a szójafogyasztók körében.Az endometriózist ugyan egyre kevésbé tartják ösztrogén függő betegségnek, de azért van pár kutatás szója ügyben. Igen kevés a megfelelően végzett vizsgálat, de azért kiemelek egyet, ahol a tanulmány eredményei szerint az izoflavonok fogyasztása még csökkentheti is az endometriózis súlyosságát.
Na de még mielőtt befalnánk egy vödörrel, muszáj megemlítenem, hogy 2 olyan kutatást is találtam, ami összefüggésbe hozza a szójafogyasztást az endometriózissal.
Mindkettőt japán környezetben végezték, ahol köztudottan sok szóját esznek/isznak kora gyermekkortól kezdve. Hogy létezik ez, hogy ennyire ellentmondóak a kutatások? Há azért, amit az első, Az igazi endometriózis diéta című könyvem megjelenése óta hangsúlyozok: mert mi magunk, fogyasztók eltérőek vagyunk.
Az izoflavonok biológiai hozzáférhetőségét, felszívódását és egyáltalán azt, hogy mihez kezd a szervezet vele, a bél mikrobiom befolyásolja, ami mindenkinél eltérő, így ezeknek az izoflavonoknak a szervezetre gyakorolt hatása egyénenként nagyon eltérő lehet. És ez bizony nem csak a szójával van így. Ezért nincs egy endometriózis diéta, ami mindenkinek jó. Ezért kell megtalálni és megalkotni a TIÉDET! Az Igazi Endometriózis Diéta könyvem ebben segít neked.
Amúgy a szója nem lenne rossz étel, teljes értékű fehérje és esszenciális zsírsavakat, magnéziumot, vasat, kalciumot, antioxidánsokat és rostokat is bőven tartalmaz. Viszont az egyik leggyakrabban genetikailag módosított termék. Én azt mondom, mértékkel miért ne, de ragaszkodom a legkevésbé feldolgozott lehetőségekhez.
Leave a Reply