Ma egy sok vitát kiváltó témával foglalkozunk az Endoblogon: szerepe lehet-e placebónak az endometriózis , vagy egyéb nőgyógyászati megbetegedések kezelésében?
Mi is az a placebó?
Olyan gyógyszer, mely nem tartalmaz hatóanyagokat, de ugyanúgy rendelik el szedésüket, mint az igazi gyógyszerekét. Külsőleg pontosan olyan, mint a valódi gyógyszer, de inaktív, hatástalan vegyületeket tartalmaz, például keményítőt vagy cukrot.
A placebót legtöbbször kutatási célokra használják, összehasonlítva hatását a hatóanyagot tartalmazó gyógyszerrel.
Azt, hogy bevezessenek a piacra egy új gyógyszert, hosszas kísérletezésnek kell megelőznie egyrészt a szer biztonságosságát illetően, másrészt annak megítélésére, hogy valóban hatásos-e az adott problémára.
Gyakran a kontroll csoport- azok, akik nem kaptak hatóanyagot tartalmazó tablettát, csak placebót- is számottevő javulásról számolnak be. Ennek okai nagyrészt pszichológiai eredetűnek.
A placebohatás sokszor nagyon erőteljes is lehet.
Egy vizsgálatban az angina pectoris nevű fájdalmas szívbetegségben szenvedő betegek egyik csoportjának mintegy 40%-a panaszainak jelentős enyhüléséről számolt be egy olyan diagnosztikai vizsgálat után, amelyet ők gyógyító műtétnek gondoltak. Még erőteljesebb lehet a hatás a pszichológiai jellegű betegségek kezelésében. Ezen a területen a placebók gyakran a valódi gyógyszerekkel egyenértékűen hatásosak.A nyugtatókkal folytatott kísérletek esetében a placebóval kezelt betegeknél a javulás mértéke eléri, sőt gyakran meg is haladja a gyógyszerrel kezelt betegekét.
A placebohatást okozó mechanizmusok ma még ismeretlenek, bár több elmélet is született megmagyarázására, ezeknek még nincs tapasztalati igazolásuk. E leírások egy csoportja a társas befolyásolás elméleteire alapoz.
Ezek szerint a páciens számára az orvosok szociálisan „erős” személyek, vagyis a részükről történő befolyásolással szemben a páciensek igen szuggesztibilisek, és könnyűszerrel meggyőzhetők arról, hogy a terápia hatására pozitív változások fognak történni. Mindezeken túl a betegszerep bizonyos előírt viselkedésekkel jár. A jó beteg az, aki szépen gyógyul, és azorvos érdeklődését és törődését gyógyulásával viszonozza.
Léteznek az egyén elvárásaira alapozó magyarázatok is. A terápiában mindkét fél szándékosan vagy akaratlanul, de kifejezi a terápia hatásosságával kapcsolatos elvárásait. Ahogyan a terapeuta, úgy a beteg is korábbi tapasztalatain alapuló elvárásokkal érkezik a kezelésre. Az az elvárás, hogy a beteg jobban lesz és az az erős vágy, hogy ez megtörténjen, a remény alapvető tartozékai.
Márpedig a reménynek erőteljes hatása lehet mind érzelmeinkre, mind testi folyamatainkra.
Dr. Jon-Kar Zubieta amerikai kutató szerint szerint az a placebohatás nem kizárólag pszichés jelenség, részben van fizikai magyarázata is. Kutatásai során önéntesek agyi aktivitást vizsgálták. placebo bevétele után az önkéntesek nagy része számolt be számottevően kisebb fájdalomról, ezzel együtt pedig képesek voltak nagyobb adag, fájdalmat kiváltó sóoldat befecskendezését elviselni.
Az agyról készült PET-felvételek az ő esetükben azt is kimutatták, hogy agyuk már a „gyógyszer” beígérése után több endorfint termelt, ami a szervezet saját, természetes fájdalomcsilapító vegyülete. .„Az endorfinrendszer az agy fájdalommal összefüggő területein aktiválódott, és ez az aktivitás fokozódott, amikor valakinek azt mondták, hogy fájdalomcsillapítót fog kapni.” A fájdalomcsillapító gyógyszerek a doktor szerint tehát sok esetben helyettesíthetők lennének placebóval is.
Árvai Nóra
Foglald rendszerbe az endometriózis diétádat, hogy ne macera legyen, hanem öröm! Az Igazi Endometriózis Diéta könyvek segítenek neked ebben.
Leave a Reply