Egyre többen fordulnak hozzám megmagyarázhatatlan rosszullétekkel, szédüléssel, gyengeségérzettel, remegéssel, izzadással, heves szívdobogással, alvászavarokkal, amely tünetek hátterében az orvosi vizsgálatok- vérvétel, labor,EKG, stb.- nem tudnak organikus okot kimutatni. A betegek nagy részénél sokáig nem ismerik fel a problémát, az első pánikroham után általában valamilyen testi betegség gyanúja merül fel.
A szív-érrendszeri, gyomor-bélrendszeri illetve neurológiai tüneteket mutató betegségek kizárása után gyakran áll tanácsatlanul abeteg: akkor mégis mi bajom van? Sokszor elindul ilyenkor egy beteg-karrier, orvostól orvosig szaladgálás, az okok kutatása utáni hajsza.
Fontos megérteni, hogy a pánikrohamokkal küzdő ember nem megjátssza magát, hanem tényleg rosszul van, intenzív halálfélelmet is átélhet, csak éppen a tüneteinek nincs szervi oka.
De ettől méga tünetei léteznek és valós szenvedést okoznak, így a betegség kezelését nem lehet elbagatellizálni.
A pánikrohamok tünetei a következők:
- Fulladás vagy légszomj
- Szúró, nyomó, égő mellkasi fájdalom
- Erős szívdobogásérzés
- Ájulásérzés, szédülés, bizonytalanság
- Gyengeségérzés
- Reszketés, remegés
- Kipirulás vagy hidegrázás
- Izzadás
- Émelygés, hányinger, hasi feszülés, hasi fájdalom
- Zsibbadó, szúró érzés a végtagokban, az arcon
- A test idegenként való megélése
- Sírás
- Rémület, rettegés
- Halálfélelem
- A megőrüléstől, az önkontroll elvesztésétől való félelem
Nőknél kétszer olyan gyakran fordul elő, mint férfiaknál, és családi halmozódást mutat.
Leggyakrabban a húszas évek elején jelentkezik, de gyakorlatilag bármikor kialakulhat. A krónikus női betegséggekkel , az endometriózissal járó gyakori félelem, szorongás, fájdalom, a test állandó monitorozása, megfigyelése nagyon sok esetben melegágya a pánikbetegség kialakulásának.
A pánikbetegség jellemző tünetei alapján három csoportot különböztethetünk meg, a mellkasi pánikot (mellkasi szorító érzés, heves szívdobogás, légszomj),a neurológiai pánikot (szédülés, ájulás, fejfájás) és a hasi pánikot (émelygés, hányás, hasmenés, hasi fájdadalom). Időről-időre mindenki átél szorongásos tüneteket stresszesebb időszakokban, ez nem jelenti azt, hogy pánikbeteg lennél. Még akkor sem vagy az, ha átéltél egy pánikrohamot.Ahhoz, hogy pánikbetegként diagnosztizáljanak, egy hónap alatt minimum négy pánikrohamot kell produkálnod, valaminta rohamok során legalább négy tünetet kell átélned a fentiek közül.
A roham nagyon hirtelen alakul ki, és gyorsan, általában mindöszze 10 perc alatt el is éri maximális intenzitását, és 20-30 perc elteltével lecseng, akár teljesen meg is szűnik.
Gyakran előfordul, hogy a sürgősséggel hívott mentőápoló már egyáltalán nem észleli azokat a riasztó tüneteket, amelyekről a mentőt kihívó beszámolt.A pánikbeteg az első rohamok átélése után általában szorongani kezd attól a szituációtól, amelyben a roham jelentkezett, ezért nem ritka, hogy másodlagos agorafóbia – egy adott helytől való félelem – alakul ki a pánikbetegség talaján. Például ha először egy liftben éltél át pánikrohamot, onnantól inkább lépcsőn jársz, mert a lifthez kötöd a tünetek kialakulását.
A pánikbetegség kezeléséhez elegngedhetetlen pszichológus szakember felkeresése. A pszichológus nem pusztán az okok feltárásában segít, hanem olyan eszközöket is ad a beteg kezébe, amelyekkel önmaga kontrollálhatja a pánikrohamokat a kezdeti tünetek megjelenésétől.
Az egyik legegyszerűbb és legnépszerűbb pánik kezelési mód a kognitív viselkedésterápia, amelynek során a beteg megtanulja kezelni szorongásait és átértékelni a pánikrohamot megelőző helyzetet, valamint kialakít egy olyan önvédelmi mechanizmust, amellyel már korai stádiumban leállíthatja a rosszulléthez vezető folyamatot, így elkerüli a roham kialakulását.
Nagyon gyakran tömik gyógyszerekkel, antidepresszánsokkal, nyugtatókkal a pánikbetegséggel küzdőket, főként benzodiazepineket alkalmaznak, mert ezek viszonylag rövid időn belül kifejtik szorongáscsökkentő hatásukat.
Ezek a gyógyszerek számtalan mellékhatással bírnak, és nagyon nehéz „lejönni” róluk, véleményem szerint csak végső esetben lehet csak hozzájuk fordulni segítségért. Érdemes inkább vállalni a felelősséget a kialakult helyzetért, és nem kívülről, gyógyszerektől várni a gyógyulást, hanem magadnak tenni a változásért. Az eredmény így tartós, és büszkeséggel tölt el. Nem szégyen, sőt, az erő és intelligenscia jele ilyenkor pszichológus segítségét kérni, hiszen számtalan olyan módszer létezik, amivel kontrollálhatod a pánikrohamokat.
Árvai Nóra
Friss hírek, kutatások, receptek, ajándékok ITT
Leave a Reply