Ha az önismeretet egyetlen szóval szeretném meghatározni, akkor az önmegértés szót használnám. Saját magunk megértése Arra a minden ember számára kiemelkedő jelentőségűgel bír. Ki vagyok én, milyen vagyok, és miért vagyok ilyen?
A Johari-ablak egy nagyon egyszerű modellje az önismeretnek.
Az ablak a személyiséget négy nagy területre osztja aszerint, hogy azt a személy és/vagy a másik személy mennyire ismeri és/vagy nem ismeri. A területek a következők:
- Nyílt terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyekkel mi magunk is tisztában vagyunk, és amelyeket mások is könnyen észrevehetnek.
- Rejtett terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedésmódjaink, érzéseink tartoznak, amelyekkel ugyan mi magunk teljesen tisztában vagyunk, azonban mások elől szándékosan elrejtünk valamiért.
- Vak terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyeket mások ugyan észrevesznek, de amelyekkel mi magunk nem vagyunk tisztában.
- Ismeretlen terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyekkel sem mink, sem mások nincsenek tisztában.
(Rudas, 2001)
Természetesen ennek a négy területnek a határai rugalmasak. Megváltoztathatóságuk egyrészt függ a helyzettől, a személy és a másik személy kapcsolatának jellegétől, a korábbi pozitív vagy negatív társas tapasztalatoktól is. Negyedrészt függ a személyiségtől is, hogy melyik terület mekkora. A cél a nyílt terület megnövelése, ami természetesen a vak és a rejtett terület csökkenésével jár együtt.
Az önismeret szintjei a következők:
-
A felszín: milyen adottságaink, képességeink vannak, milyen ülső-belső tulajdonságaink vannak, mik a céljaink, milyen az akaraterőnk, kitartásunk
-
Mélyebb szint: milyen élmények, történések alakították ki jelenlegi viszonyulásainkat, érzéseinket, honnan erednek és mire irányulnak indítékaink, vágyaink, viselkedésünk mennyire van összhangban szándékainkkal, céljainkkal.
-
Társas szint: hogyan tudok megfelelni az irányomban támasztott követelményeknek és elvárásoknak, milyen hatást váltok ki másokból, hogyan látnak engem mások, mennyire egyezik az a kép, amit mások rólam alkotnak, azzal, amit én önmagamról kialakítottam
Az önismeretre, önismereti munkára való igény több forrásból táplálkozhat. Egyrészt célunk lehet öngyógyító törekvés, hogy saját belső harmóniánkat, nyugalmunkat megteremtsük, belső feszültségeinket csökkentsük. De célunk lehet a személyes hatékonyság fokozása,és a kíváncsiság, a tudatosságra törekvés is.
Az önismeretet a következő módszerekkel gazdagíthatod:
-
Társas kapcsolataidból származó visszajelzések tarthatnak tükröt számodra
-
Önmegfigyelés: viselkedésed, motivációid megfigyelése és kiértékelése.
-
Önismereti csoportokban való részvétel.
-
Pszichológiai ismereteid gyarapítása által.
Árvai Nóra
Friss hírek, programok, letölthető ajándékok az Endomailen!
Leave a Reply