Nem akarok hormonkokat szedni, hogyan értessem meg a dokimmal?

Endometriózis kezelése, orvos-beteg kapcsolat és kommunikáció- ebben a cikkben ezekkel a témákkal foglalkozom.

„Nem szeretnék hormonokat szedni. Gondolkoztam rajta, de nem tudok megbarátkozni a gondolattal, és szerintem így többet ártana mint használna. De az orvosom ragaszkodik ehhez az irányhoz. Mit tehetnék?”

„Tudom, hogy sokan úgy vannak vele, hogy ha ott az az endó, akkor ki kell venni, de számomra a műtét sokkal veszélyesebbnek tűnik. Nincs tünetem, tök jól elvagyok, élem az életem. Viszont hány olyan sztorit hallani, hogy műtét után minden rosszabb lett, vagy sztómával ébredt a beteg… kockáztassam a most teljesen jó életminőségemet egy bizonytalan kimenetelű valamiért? Nem szeretném, az a helyzet, csak még azt nem tudom, hogyan lehet ezt megmondani az orvosomnak.”

Tarts velem, ha téged is foglalkoztat ez a téma, vagy oszd meg azokkal, akiknek segítséget jelenthet!

Először is, leírom, bár ezt már biztosan hallottad, jelen tudás szerint az endometriózis krónikus betegségnek számít, akinek valaha volt, annak mindig lesz. (Hangsúlyozom, hogy én nem értek ezzel egyet, szerencsére sok ellentétes példát láttam már, nem utolsó sorban magam is itt vagyok. De mivel politikailag korrektnek kell lenni, elfogadtam, és az élethosszig tünetmentes kifejezést használom a meggyógyultunk helyett.)

Ami miatt ezzel kezdem az az, hogy jelenleg hivatalosan az endometriózis gyógyítani nem lehet, csak kezelni- tehát a tünetek intenzitását csökkenteni, a termékenységi esélyeket növelni. Ennek érdekében leggyakrabban hazánkban fogamzásgátló tablettákat írnak fel, akár szünet nélküli szedésre is, vagy a hasonlóan hormonokkal operáló Visanne gyakori még.

 

Ezen túl vannak a műtétek, leggyakrabban laparoszkóposak. Ha érdekel ez hogyan működik bővebben,  EBBEN a  korábbi cikkemben magyarázom el, ITT pedig lapar utáni „túlélőtippeket” adok.

Mindenkinek más az útja, és ennek a cikknek nem célja kardoskodni a gyógyszerek vagy a műtétek ellen. Egyszerűen azoknak szól, akik már eldöntötték, hogy nem akarnak ezekkel a kezelési lehetőségekkel élni, és ezt rossz érzés nélkül szeretnék megbeszélni a kezelőorvosukkal.

Először is, fontos, hogy megértsd, hogy az orvosodnak azt mondani, hogy hiába van endometriózisod, nem kérsz a gyógyszerből és/vagy a műtétből az elsőre olyan, mintha az akupunktőrnek azt  mondanád, hogy király király, de légyszíves felejtse el a tűket, meg úgy egyáltalán a nyomkodást és szurkálást. Mivel ezt tanulta, ehhez ért, ezért ott fog állni, hogy jó, akkor mégis mi tud tenni érted. Legtöbb esetben az ő világképétől teljesen idegen, amit kérsz, hiszen ő „gyógyszerelésre szocializálódott.”

 

Úgy kell elképzelned ezt a szituációt, minta más lenne az anyanyelvetek beszélnétek, és a közös nyelvet mindketten csak kapisgálnátok egyelőre. Röviden, egyszerűen, kedvesen fogalmazz.

Az egyik legfontosabb tehát, hogy magyarázd el neki, mit vársz tőle, mit szeretnél, és a gyógyszereken túl mi az, amivel támogatni tud téged.

Valahogy így: „Megfontoltam és úgy döntöttem, a gyógyszer lehetőségével most nem szeretnék élni. Viszont nagyon ragaszkodom a Doktor Úrhoz/Nőhöz a szakértelme miatt, ezért abban kérem a támogatását, hogy …”

 

Fogalmazd meg röviden, hogy mit szeretnél, mi nyújtana számodra biztonságérzetet. Kérheted például, hogy hadd keresd fel gyakrabban, fél év helyett három havonta, és minden alkalommal szeretnél képalkotó vizsgálatot hogy nyomon tudd követni, ha esetleg változás lenne az állapotodban.

 

A fenti mondatban van még egy dolog, ami megkönnyíti a jó kapcsolat fennmaradását. Mégpedig az, hogy kifejezed az iránta érzett nagyrabecsülésedet, és ki is hangsúlyozod azt. Ez jólesik a másik ember számára, barátságos hangulatot teremt, ami fokozza az együtműködési hajlandóságot.

Így semmiképpen nem fogja az orvosod magára venni a dolgot, és személyes sértésnek érezni, hogy elutasítod az ötletét.

 

Soha ne ítélkezően fogalmazz, ne mondd azt, hogy ezek a gyógyszerek úgysem érnek semmit és még veszélyesek is, ne tedd olyan helyzetbe a másikat hogy védekeznie kelljen vagy úgy érezze, azt hiszed, hogy bántani akar téged, rosszat akar neked a hormonokkal.

 

Ha lehet, ne is kezdj magyarázkodni, hogy miért döntöttél így! Most nem ez a lényeg, és könnyen negatív felhangot ad a beszélgetésnek, ha a tablettát/műtétek negatív mellékhatásait sorolod.

A frusztrációt növeli a másikban, mivel, ahogy korábban írtam, ezek az ő eszközei, amelyek hatásosságában  hisz.  Ha lehet, kerüld el az érvelést, és ne mutogass kutatási eredményeket, de főleg ne emlegess fel rémsztroikat, amiket a neten olvastál.

Ha kérdezi, hogy miért döntöttél így, akkor zárd rövidre azzal hogy sokat gondolkodtál, és jelenleg ezt a döntést tartod a magad számára a legjobbnak.

Ne felejtsd el a nagy megkönnyebbülésedben vagy zavarodban a végén megköszönni az együttműködését és támogatását, és nem utolsó sorban valóban le is foglalni az a három hónap múlvai korábbi kontroll időpontot, hogy meggyőződhessen róla, tényleg komolyan gondolod, amit mondtál.

Aztán már nincsen más dolgod, csak három havonta meglepni őt a tünetmentességeddel. Egy idő után valószínűleg ő fogja felajánlani, hogy álljatok vissza a rendes kerékvágásba. 🙂

Maradjunk kapcsolatban! Itt tudsz találkozni még a velem és a tartalmaimmal:

 

FB

INSTA

KÖNYVEK

KURZUSOK

KONZULTÁCIÓ

ENDOMAIL

Leave a Reply

Your email address will not be published.

Kérem a legfrisebb kutatásokat, legfinomabb recepteket és jó híreket

minden kedden a levelesládámba!