Nagyon sokan írtatok nekem, megosztottátok velem személyes történeteiteket, tippjeiteket, trükkjeiteket, hogyan éltétek/élitek túl az endós hétköznapokat, hogyan lendültök túl a nehézségeken. Köszönöm mindenkinek, aki vette a fáradságot és megírta tapasztalatait azért, hogy ezzel másokon segítsen. Annyi levelet kaptam, hogy nem kevés időt töltöttem olvasással, rendezgetéssel. Hihetetlenül inspiráló és megható történetekkel találkoztam.
Tényleg nem győzöm hangsúlyozni, hogy milyen hálás vagyok, amiért ezt megosztjátok velem és egymással is. Az emailek olvasgatása közben úgy döntöttem, tematikus Monday Motivator-okat fogok szerkeszteni, így minden hétfőn egy adott témát járunk körbe. Mivel rengeteg fantasztikus ötletetek van, nem tudok egy Motivatorban mindenkitől idézni, de biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb Mindenki sorra kerül majd.
Azoknak, akik bekerülnek a következő heti Motivatorba, emailben előre küldök egy értesítést. Továbbá kérlek benneteket, hogy történeteiteket mindig a megjelenést megelőző hét pénteki napján délig bezárólag küldjétek el nekem, így van esély arra, hogy időben fel tudom dolgozni és össze tudom szerkeszteni az anyagokat. Az emailcím, amelyen várom a tippeket, trükköket a contact@endoblog.hu. Kérlek a neved mellett tüntesd fel az életkorodat is.
Ma, az első tematikus Motivátorban arra keressük a választ, hogy hogyan szakítsunk időt a testmozgásra, miként oldjuk meg, hogy zsúfolt napjaink részéve tegyük a sportolást. A napi robot, munka, háztartás, orvoshoz járás, esetleg gyereknevelés, beváráslás, család, barátok, háziállatok és egyéb teendők, kötelességek mellett mégis mikor tornázhatnánk?
Lássuk, Ti hogyan oldjátok meg
Ági, 32 ” Talán butaságnak tűnik, de azt vettem észre, hogy nekem a mozgás az, ami segít túlélni a mindennapokat. Állandó jelleggel küzdök a krónikus fáradsággal, olyannyira, hogy elképesztően nehéz kikászálódni az ágyból reggel, ráadásul egyszer még arra is volt példa, hogy elaludtam a munkahelyemen a számítógép előtt ülve. Rém kínos volt. azóta próbálkoztam már mindennel, több-kevesebb sikerrel. Nagyjából három hónapja találtam rá a megoldásra, a reggeli edzés személyében.:-) Nem mondom, hogy könnyű, de napról napra jobb a helyzet. Háromnegyed hatra húzom fel az órámat, kb. hatkor fel is kelek, és azonnal, még úgy ahogy vagyok pizsamában berakok egy dvd-t és elkezdek mozogni. Nem sokat, körülbelül negyven percet, de ez is elég, és a fitt érzés egészen délutánig elkísér.”
Mária, 30 ” Nem volt időm mozgásra a munkám mellett, de érzetem a hiányát, ráadásul több helyen olvastam, hogy a betegségemnek is jót tenne, ha beiktatnék valamit az életembe. Megvoltak a nagy elhatározások, hogy majd késő este, korán reggel, persze sosem úgy sült el, ahogy akartam. Végül vettem egy biciklit, most télen-nyáron azzal járok munkába és haza. Napi egy óra tekerés. Nem mondom, hogy az endón sokat segített volna, de az alakomnak, az erőnlétemnek és az önbizalmamnak igenis sokat jelent!”
Anett, 23 „Örülök ennek a Monday Motivatornak. Jó lesz, ha valami már a hét elején felráz egy kicsit. Az én endó túlélő tippem egyértelműen a mozgás, sőt, inkább a MOZGÁS, így csupa nagy betűvel. amióta rendszeresen járok jógára, jelentős javulást tapasztaltam a közérzetemben, pedig hármas fokú endóval diagnosztizáltak. egy éve találtam rá a jógára, szerelem volt első gyakorlásra, csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy próbálja ki! Hetente háromszor megyek, egyetem után, éppen útba esik hazafelé a jóga stúdió. Kétszer női jógára, egyszer pedig gerincjógára járok, és imádom.”
Timi, 23 „Irodai munkát végzek, nem tudom, a derekam ettől vagy az endótól fájt -e éjjel-nappal. Munka mellett sulizom is, így nem tudtam extra időt fordítani magamra vagy az egészségemre. sokat agyaltam mit is tehetnék, aztán egyszer csak kipattant a fejemből: egyik nap úgy keltem fel, hogy én mától nem dohányzom. azóta sem gyújtottam rá, egyszer sem! Viszont a rendszeres cigi szünetek helyett 5-10 percekre felkelek és tornázom a munkahelyemen az asztal mellett, vagy a szék karfáját fogva. Csekélység, de már ennyitől jobb a hátam!”
Dóri, 25 „A kulcs a tudatosság. Hogy nem érdekel, hogy fáradt vagyok, vagy fáj a hasam, akkor is megpróbálok egy kicsit mozogni. egy tempós séta is megteszi, akár a boltig és vissza. Sorban állás közben is megfeszítem az izmaim és elengedem, vagy magas lábujjhegyre állok és vissza ereszkedem. Olvastam egyszer valahol, hogy ennyi is sokat számíthat, és csak alátámasztani tudom. DE még mennyire!”
Még egyszer köszönöm mindannyiótoknak! Várom a leveleiteket, aki már egyszer megjelent, más témában újra szót kaphat, úgyhogy hajrá! Ebben a szellemben vágj neki a hetednek! Sok sikert!
Szeretettel:
Árvai Nóra
Heti pozitív hírlevél- csatlakozz hozzánk te is! ITT az EndoMail
Leave a Reply