A most induló cikksorzatunk a lombikos édesanyákhoz és róluk szól. Ez az első rész a lombik alapjaival foglalkozik, illetve a streesz és a lombik sikerességének összefüggéseiről szól. A második rész szól majd a lombikozás pszichés vetületeiről édesanyák- figyelem, a sorrend nem a témák fontossági rangsorát tükrözi!:-)
Az asszisztált reprodukció tágabb értelemben azt jelenti, hogy az utódnemzéshez, a reprodukcióhoz orvosi segítség szükséges. Több formája van, a választási lehetőségek skálája széles és a választott módszer a diagnózistól és a megállapított meddőség formájától függ.
Az asszisztált reprodukciós technikák nem az elsőként választandó módszerek a meddőség kezelésében.Ha az asszisztált reprodukciós módszerek tűnnek a megfelelő választásnak, akkor a rendelkezésre álló lehetőségek a következők: ovuláció indukció (gyógyszerekkel), in vitro fertilizáció (IVF), gaméta intrafallopian transzfer (GIFT), heterológ inszemináció (AID), intrauterin inszemináció szuperovulációval, vagy anélkül (IUI), petesejt adományozás és IVF és intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI).
A sikeresség mérőszáma az IVF-ben klinikánként változó, kezelésenként 10-20% közt mozog, ám ebben a sikerességben benne foglaltatnak azon nagyszámú esetek is, ahol a meddőség oka valóban “csak” organikus. Ilyen esetekben az IVF sokkal sikeresebb, mert a megtermékenyülésnek a kezelésig valójában fizikai akadályai voltak, amelyek az IVF-fel megoldhatóak voltak.
A sikerességi ráta nem pusztán az intézménytől függ, hanem a pártól is, valamint a kezelt nő életkorától. 100/20 sikeres a statisztikák szerint, ha a nő 23-35 éves, 100/15 ha a nő 36-38 év közötti, és 100/6 ha a nő elmúlt 40. Bernstein és mtsi. (1979) 11 év eredményeit áttekintve azt találták, hogy az organikus esetekben a kezelés hatására 73%-os volt a sikeres terhesség, míg az ismeretlen eredetű meddő nőknél mindössze 6.6%-os volt ez az arány.
Mi történik IVF során?
Eljárástól függ, de az alapok ugyanazok.Egyszerre több petesejtet nyernek ki megtermékenyítéshez. Mivel normálisan havonta csak 1 érik meg, így hormonális előkészítés szükséges. Saját magukat szúrják a kezeltek injekció formájában: clomifént, hMG-t (humán menopauzális gonadpotropin) 1-2 hétig naponta fel kell keresni a kezelő központot, ahol ellenőrzik a petesejtek érését. Ha megértek, akkor vérvizsgálattal ellenőrzik az ösztrogénszintet. UH-val vagy laparoszkóposan vezérelt szondával összegyűjtik a petesejteket, Petri-csészében összekeverik a partner spermájával. Neki ehhez a petesejtnyerés napján kell spermát adnia.
Elvégezheti otthon is, de gyakoribb, hogy akkor, amíg a nőtől a petesejteket leveszik.Összekeverés után irány a labor, ahol szorosan ellenőrzik a folyamatot. 18 óra múlva megnézik, hogy hány petesejt termékenyült meg. Gyakori, hogy csak 2-3-ból fejlődik embrió.A megtermékenyített petesejteket néhány napig a laboratóriumban inkubálják, megfigyelik.
A technikus mikroszkóp alatt figyeli a sejtosztódást, hogy kettő, majd több sejtté, blastocytává fejlődjön.Ha a laborban egy vagy több embrió fejlődik, akkor behívják a nőt embriótranszferre.
Ilyenkor katéteren keresztül juttatják be a megtermékenyített petéket a méhbe. A beavatkozás olyan, mint egy kenetvétel a méhszájról, nem kell altatás. 2-nél többet nem érdemes beülteni, a többit lefagyasztják. 5 IVF eljárást finanszíroz az OEP, akár mind az ötből születhet gyerek, tehát sikerességtől függetlenül.
Az IVF-fel létrejött terhesség nyomonkövetése némileg szorosabb a spontán fogant várandóságokkal szemben.
A stressz hatása a reprodukcióra és az IVF kezelés sikerességére
Veszélyes környezetben teherbe esni és utódot világra hozni evolúciós szemléletben kockázatos dolog, mind az anya, mind a gyerek szempontjábó. Az evolúció során kialakultak olyan mechanizmusok, amelyek az intenzív stressz hatására képesek gátolni a reprodukciós rendszert, ill. adott esetben, ha a költség/haszon elemzés alapján az a kifizetődőbb, a magzat elvesztése, akkor ”abortálni” a magzatot.
A vizsgálatok azt jelzik, hogy a pszichésen megélt stressz kapcsolatot mutat a gonadikus funkcionális tengely zavaraival, melyek adott esetben meddőséghez vezethetnek.
Ezt a hatást egyébként férfiaknál is egyértelműen kimutatták: pszichés stressz hatására gátlódik a sperma előállítási folyamat. Az IVF (in vitro fertilizáció, azaz mesterséges megtermékenyítés) sikere azon múlik, hogy a nőtől nyert petesejtek,a melyeket a férjétől vagy donortól levett spermával megtermékenyítettek és a méhbe visszaültettek, megtapadnak-e.
Az IVF kezelést igénybe vevő nők általában már komoly szorongásos és depressziós tünetekben szenvednek amely már önmagában gátolja a teherbeesést. A magas szorongás vagy depressziószintet mutató nők a legsikertelenebbek az IVF kezelések során. Ez azt igazolja, hogy itt az orvosi módszerek nem tudják áttörni az evolúciós védőgátakat.
Boivin és Takefman (1995) azt találták, hogy akik az IVF programban egy adott ciklusban sikertelennek bizonyultak, szignifikánsan nagyobb stresszt éltek meg a kezelés alatt, gyengébb volt a biológiai válaszuk a kezelésre. A szerzők véleménye szerint a stressz rontotta le a biológiai választ, és ez eredményezheti a rosszabb fogamzási arányt.Tehát még azoknál a nőknél is fokozottabb a szorongással az IVF alatt, akik egyébként nem mutatnak szorongásos tüneteket: egyrészt stresszkeltő maga a fogamzáskésés, másrészt nagymértékben fokozzák a szorongást a kezelésektől és a sikertelenségtől való félelemek is.
Az asszisztált reprodukciós technikák kockázatai
Ezekkel is tisztában kell lenni. Mivel az asszisztált reprodukciós módszerek segítségével elérhető gyermekszületés esélye kb. 20-25% minden egyes kezelt ciklusra vetítve, a programban résztvevők számára a legnagyobb kockázatot a csalódás,kudarcérzés jelenti. A kezelések leggyakoribb “mellékhatása” a többes terhességek kialakulása, ez veszélyeztett terhességhez, gyakoribb vetéléshez és kisebb születési súlyhoz vezethet. Előfordul, hogy a fejlődésnek indult magzatok között magzatredukciót kell végezni, ez nagy lelki megterhelést jelent a szülőpárnak. Etikai kérdések merülnek fel a lefagyasztott petesejtek későbbi sosát illetően.A leggyakrabban emlegetett veszélye a mesterséges megtermékenyítésnek az ún. ovariális hiperstimulációs szindróma (OHSS), amely bizonyos esetekben a gyógyszeres kezelés eredményeként a petesejt leszívás előtti stádiumban kialakulhat. Mivel az lombik generáció még csak 30 éves, a lombik kezelések hosszútávú hatásait még nem ismerjük. Kutatások igazolják, hogy a hormonális stimuláció hatására az kezelt anyák évek múltán nagyobb eséllyel szenvednek rosszindulatú daganatos megbetegedésektől.
Miben segíthetek Nektek ha IVF előtt álltok?
- Információ átadás: a meddőségi központokban gyakran futószalagon kezelnek benneteket, nincs időtök feltenni a kérdéseiteket
- Átbeszélhetjük a félelmeidet, kételyeidet az eljárással kapcsolatban, így felkészülten, magabiztosan vághatsz bele
- Mire IVF-hez juttok sok mindenen túl vagytok, segtek feldolgozni az esetleges traumákat, veszteségeket
- Az IVF-et megelőző időszak kudarcaiból eredő önértékelési, párkapcsolati problémák oldása
- Kiegyensúlyozottságod és a pozitív szuggesztiós technikák elsajátítása segít abban, hogy elkerüld az esetleges mellékhatásokat, komplikációkat
- Az IVF-fel fogant terhesség alatt gyakran többet aggódik az édesanya, a várandóság kísérésével elérhető, hogy a 9 hónap ne félelmekkel teljen, hanem örömteli készülődéssel
- Kapcsolat a lombikban fogant gyermekkel, “az értékes gyerek-szindróma” elkerülése
- Ne legyen tabu! Beszélgess a gyerekkel a fogantatásáról. Nézd meg Lombikbaba vagyok című mesekönyvemet!
- Még több infó a témáról: www.noraarvai.com
A témában nyilatkoztam az M1 Televíziónak, az adás 2015 október 18-án kerül adásba a 8 és 15 órás Híradó után, a Család és Otthon c. műsorban.
Árvai Nóra pszichológus, perinatális szaktanácsadó, szakíró,
Leave a Reply