Enikő volt az első, aki idén, 2020-ban beküldte az endometriózis sikertörténetét a kampány felhívásunkra. Meghatódva, szeretettel olvastam, fogadjátok ti is így!
Kedves Nóra! Kedves EndoBlog Olvasók!
Hosszú, küzdelmes évek után, amikor spontán fogantatással (!) megszületett a Kislányom, akkor a dokimnak egy szép képeslapba beleragasztottam a fényképét, beleírtam a születési dátumát, valamint a Te híres mondásodat írtam bele a neveddel és a blogod elérhetőségével együtt: „Az endometriózis kemény ellenfél, de nem legyőzhetetlen!”
Ez a lap, most már lassacskán 5 éve díszíti a rendelő falát, látszik, hogy sokan forgatták már, és egyszer személyesen is láttam, hogy valaki kijegyzetelte a neved és az endoblog elérhetőségét. Bízom benne, hogy sokan éltek ezzel a lehetőséggel!
Bár szülés után szinte azonnal fel kellett vennem a kesztyűt az endometriózis ellen, de mivel én egy harcos hercegnő vagyok-ahogy a Lányom mondaná-, soha nem adom fel.
Nem szeretnék senkit megijeszteni, elrettenteni, inkább arról szeretnék írni, hogy mi mindenért vagyok hálás, amit sokkal jobban értékelek az endometriózis miatt, mint talán egy áltag ember:
-Hálás vagyok, hogy Nő vagyok, és imádom, hogy része az életemnek a menstruáció, ami maga a természet csodája! (4 évig voltam mesterséges klimaxban, hogy a betegséget visszaszorítsuk.)
-Hálás vagyok, hogy Anya lehetek, hogy megélhettem a fogantatás és a várandóság csodáját!
-Hálás vagyok a Férjemnek, hogy MINDIG támogatott és mellettem állt, és kitartott mellettem, hogy most egy boldog és teljes életet élhetünk! Nagyszerű apuka, bárcsak nekem is ilyen lett volna…
-Hálás vagyok, hogy Lányom született, akit támogathatok és vezethetek nőissége kibontakozásának útján!
-Hálás vagyok, hogy volt erőm életmódot váltani!
-Hálás vagyok, hogy volt bátorságom kizárni az életemből mindenkit és mindent, ami rossz hatással volt rám és csak mérgezett, akár rokonról, barátról, munkahelyről, tárgyakról is volt szó!
-Hálás vagyok, hogy visszataláltam Istenhez, (és ehhez egyáltalán nincs szükség semmilyen egyházra) és ezáltal önmagamhoz!
Annyi minden gondolat kavarog még bennem……..
.
Ez egy út. Egy életforma, de a legjobbat kell kihozni magunkból! Ebben Te is, Nóri sokat segítettél.
Köszönöm szépen! MINDENT köszönök!
Enikő
Leave a Reply