Az édes íz preferenciája velünk született adottságunk. Ez evolúciós örökségünk, hiszen első táplálékunk, az anyatej is édes, majd később, amikor elődeink bogyókat gyűjtögettek, rájöttek: általában igaz, hogy az édes ízű bogyó ehető, a keserű viszont mérgező. Legtöbben, ha visszaemlékszünk a gyerekkorunkra, magunk előtt látunk egy anyukát vagy nagymamát egy nagy tányér illatos palacsintával…Nekem még a balatoni nyarak emlékét is azonnal bepöccinti a „palacsinta-inger”.
Eperkrémes palacsinta
Hozzávalók:
2 nagyobb banán, 5 dkg lenmag őrlemény, 1 kiskanál fahéj, 1 teáskanál kókuszzsír, 25 dkg eper, egy kevés bio méz
Elkészítés:
A banánt törd pépesre, add hozzá a fahéjat, a lenmag őrleményt, a mézet és keverd simára. Egy serpenyőben melegíts fel a kókuszzsírt, majd formázz 6-7 cm-es, fél cm magas kis palacsintákat a serpenyőben. Közepes lángon süsd arany színűre mindkét oldalát.
Az eperkrémhez mosd meg az epret alaposan, adhatsz hozzá egy kis mézet ha kell, és pürésítsd botmixerrel.
Díszítsd a palacsintákat az eperkrémmel és eper darabokkal!
Jó étvágyat!
Egészségedre!
Árvai Nóra pszichológus, perinatális szaktanácsadó, szakíró, táplálkozási tanácsadó cikke.
Foglald rendszerbe az endometriózis diétád hogy ne macera legyen!
HU 
EN
Hagyj válaszolni