Az édes íz preferenciája velünk született adottságunk. Ez evolúciós örökségünk, hiszen első táplálékunk, az anyatej is édes, majd később, amikor elődeink bogyókat gyűjtögettek, rájöttek: általában igaz, hogy az édes ízű bogyó ehető, a keserű viszont mérgező. Legtöbben, ha visszaemlékszünk a gyerekkorunkra, magunk előtt látunk egy anyukát vagy nagymamát egy nagy tányér illatos palacsintával…Nekem még a balatoni nyarak emlékét is azonnal bepöccinti a „palacsinta-inger”.
Eperkrémes palacsinta
Hozzávalók:
2 nagyobb banán, 5 dkg lenmag őrlemény, 1 kiskanál fahéj, 1 teáskanál kókuszzsír, 25 dkg eper, egy kevés bio méz
Elkészítés:
A banánt törd pépesre, add hozzá a fahéjat, a lenmag őrleményt, a mézet és keverd simára. Egy serpenyőben melegíts fel a kókuszzsírt, majd formázz 6-7 cm-es, fél cm magas kis palacsintákat a serpenyőben. Közepes lángon süsd arany színűre mindkét oldalát.
Az eperkrémhez mosd meg az epret alaposan, adhatsz hozzá egy kis mézet ha kell, és pürésítsd botmixerrel.
Díszítsd a palacsintákat az eperkrémmel és eper darabokkal!
Jó étvágyat!
Egészségedre!
Árvai Nóra pszichológus, perinatális szaktanácsadó, szakíró, táplálkozási tanácsadó cikke.
Foglald rendszerbe az endometriózis diétád hogy ne macera legyen!
Leave a Reply