Éppen Karikó Katalin ünnepi interjúját hallgatom, aki most beszél a Szegedi Tudományegyetemen.
Annyira magával ragadó, ahogy beszél, szerintem konkrétan a világ legszerényebb Nobel-díjasa ő.Már a korábbi interjúiból is elraktam magamnak egy-egy mondatot, ezzel biztosan sokan vagytok még így.
Amikor megköszönte azoknak, akik megnehezítették az életét, az nekem nagyon ütött, és mélyen átéreztem. Úristen, mekkora erő van ebben a néhány szavas mondatban!
De imádtam a Selye-mondás kissé átformált változatát is, amely szerint arra kell koncentrálnunk, amit meg tudunk változtatni. Mennyire egyszerű, mennyire nyilvánvalónak tűnik, nem?
És mégis, mennyire könnyedén elfeledkezünk róla.
A mai interjúból én azt vittem el, amit nyíltan és őszintén a magánéletéről mesélt arra a kérdésre válaszolva, hogy hogyan lehet összeegyeztetni a családot és a karriert. Katalin szerint egyetlen nőnek sem kell választania család és karrier között.
„Szuper férj”-éről mesélt, aki spenótos hajjal várta haza őt a munkából, aki beszoktatta a lányaikat a bölcsődébe, aki maximálisan kivette a részét a családi dolgokból.
Annyira sokszor látom, és bevallom tapasztaltam én is korábban, hogy a nő „büntetgetve” van azért, ha szorult belé ambíció, ha vannak céljai. Nem fizikai büntetésre gondolok ilyenkor, vagy nem csak, sajnos olyan is van, hanem egy összehúzott szemöldökre, egy szemrehányó pillantásra vagy elmaradt ölelésre akár.
Amit Karikó megtapasztalt nagyban, azt mi megéljük, megéltük piciben, talán csak egy bekúszó bűntudatos gondolat formájában, amikor nem várta a párunkat haza meleg vacsora, mert egy-két órával tovább maradtunk a munkahelyen.
Nekem is volt kapcsolatom, ami ráment a „munkamániámra”, arra, hogy bizony előfordult, hogy túlzásokba estem munkaóra szempontjából fiatal és bohó koromban, vagy bizony ma is előfordul, hogy nem mondok nemet egy késői esti vagy hétvégi SOS konzultációra egy-egy kétségbeesett páciensnek, és ez bizony elmaradt brunchot, sétát vagy közös vacsorát jelenhet.
Nem egyszerű megtalálni a harmóniát, a good balancot család, párkapcsolat, gyereknevelés, és elhivatottság, szenvedély, segíteni akarás, kutatói kíváncsiság között.
De mélyen egyetértek Karikó Katalin szavaival, hogy egyetlen nőnek sem szabadna ráKÉNYSZERÜLNIE a választásra, akinek mind a kettő fontos lenne.
Mi Katalin megoldása?
Szintén végtelenül egyszerűnek tűnik.
Jól kell választani. Ennyi. Spenótos hajtól sem irtózó férjet. Ezt üzeni Karikó Katalin a nőknek.
Tegnap az EndoBlog 14. születésnapján rengeteg üzenetet kaptam tőletek, többen leírtátok, példakép vagyok számotokra. Ettől mindig zavarba jövök, és bizony örök elégedetlenként egyáltalán nem érzem úgy, hogy rászolgáltam volna. (Még, de rajta vagyok!:-))
Nem is hittem igazán ebben a példakép dologban, úgy voltam vele, magamnak akarok megfelelni, annál szigorúbb mérce nem létezik úgy sem…
A mai interjú végighallgatása után viszont revideáltam a nézeteimet, és kijelenthetem, mától mégiscsak van egy példaképem Karikó Katalin személyében.
Ki tudja, lehet megcélzom a Nobel-díjat is, de már akkor nagyon nagyon boldog leszek, ha mesteri szintre fejlesztem a legfontosabb tanácsát.
Jól kell választani!
Társat.
Országot.
Hivatást.
Barátot.
Bizalmast.
Ételt.
Hobbit.
Könyvet.
Kormányt.
Tanárt.
Példaképet.
Jól kell választani.
Hatalmas szeretettel gratulál az EndoBlog Karikó Katalinnak a megérdemelt Nobel-díjhoz.
„Yachtom nincs, nem is lesz… ez a pénz kutatásra, oktatásra megy majd.”
Full full full full rescpect!!!!
Ha szívesen olvasnál még Karikó Katalintól itt az EndoBlogon, akkor megtalálod ezen a linken az interjút, amit még a Covid alatt adott az EndoBlognak.
Leave a Reply