Amikor az endometriális szövet bekúszik a bélfalba és eléri a belek belsejét, lassanként kialakul az álalpot amelyet a  “belet érintő endometriózisnak” nevezünk. Sajnos a becslések nem túl pontosak, az összes endometriózis által érintett nő mintegy  3,8% és 37% -a érintett a bél endometriózissal is. A belekbe beszivárgó endometriózis-elváltozások különböző jellemzőkkel rendelkezhetnek, mint például a szigetek száma és a mérete, milyen mélyen érintik a bélfalat, és milyen mértékben befolyásolják a belek arányát. Mindezek a jellemzők hozzájárulnak a megfigyelt tünetekhez és a leghatékonyabban alkalmazható kezelési stratégiákhoz.

Míg a kisebb elváltozások várhatóan nem okoznak komolyabb tüneteket, a nagyobb elváltozások székrekedést, hasmenést, hasi puffadást, fájdalmas bélmozgásokat, irritált, gyullad bélnyálkahártyát  vagy ciklusnak megfelleően rektális vérzést okozhatnak. Ezeknek a tüneteknek a fő oka a bélfal vastagodása az endometriális csomók miatt,  és a megváltozott bélfiziológia. Nehéz megmondani, hogy a hasi és a medencei fájdalom a bél-endometriózis specifikus tüneteinek tekinthetőek-e, mivel ezek a kismedence endometriózisában is előfordulnak. 

A bél endometriózis diagnózisa ultrahangos és radiológiai technikák, például transzvaginális ultrahangvizsgálat és MRI által történik. A közelmúltban a multidetektoros számítógépes tomográfia enteroclysis (MDCT-e) szinténa bél-endometriózis hasznos diagnosztikai eszközekévé vált.  Az MDCT-e lehetővé teszi az endometriotikus elváltozások észlelését a bél területeken, amelyeket más vizsgákon nem képesek diagnosztizálni. Ez a technika jódozott kontrasztanyagot és ionizáló sugárzást alkalmaz, amelynek biztonságos alkalmazásával kapcsolatban egyes kutatók aggodalomukat fejezik ki. 

A rektális endoszkópos ultrahangvizsgálatot széles körben alkalmazzák a bél endometriózis diagnosztizálására; ez a vizsgálat azonban  mára  tőlünk nyugatabbra már kevésbé elterjedtz ebből a célből,  helyettesíti a transzvaginális ultrahang, amelyet a betegek jobban tolerálnak, és a szüókséges eszközök könnyen hozzáférhetőek az endometriózis diagnózisában részt vevő nőgyógyászok számára.

A bél endometriózis kezelése magában foglalja a hormonális terápiát vagy a műtétet.Míg a hormonterápia javíthatja a bél endometriózis tüneteit, nem gátolja a bél endometriózis kialakulását, sem progresszióját. Ezért a bél endometriózis kezelésére szolgáló hosszú távú hormonterápiát alkalmazó betegeket továbbra is folyamatosan ellenőrizni kell a bélelváltozások esetleges előrehaladásának megállapítása érdekében.

A műtéthez jelenleg vitatják, hogy jobb-e a szegmentális bél resekció vagy a csomók kivágása, kiműtése. Ea z nagyban függ bélrendszeri elváltozások jellemzőitől (méret, szám, implantációk mélysége, stb.), valamint a sebész tapasztalatától és preferenciáitól is.  A nodulectomia  (amikor csak magukat az endometriózis szigeteket távolítják el) előnye, hogy a posztoperatív szakasz  kellemetlen tünetek  kevésbé intenzívek, (mint például a széklet napi számának növekedése, súlyos posztoperatív székrekedés és a húgyúti diszfunkció), de a gyomor-bél funkció teljes visszanyerése hamarabb várható a sebészeti módszer után.

Legfőbb tanulságok és kiemelendők:

Mivel a bél endometriózis tünetei nem specifikusak, minden bélbetegségben szenvedő endometriózisban szenvedő beteget ki kell vizsgálni.  Bár a bél endometriózis pontos elterjedtsége az általános populációban ismeretlen, az endometriózisban szenvedő nők körülbelül 4–37% -a bél-endometriózis által érintett lehet. A leggyakrabban a Sigmoid vastagbél és a végbél áll endometriózis befolyása alatt.

A bél endometriózis pontos diagnosztizálására transzvaginális ultrahang- és radiológiai technikákat használnak, mint az MRI és a multidetektoros számítógépes tomográfia enteroclysis (MDCT-e). A hormonális terápiák, például a progesztinek javíthatják a bél endometriózis tüneteit, azonban a sebészeti út egyelőre a legjobb alternatíva a fájdalom, a bélrendszeri tünetek és a termékenység megőrzésének szempontjából is. A hormonális terápiák nem akadályozzák meg a bél endometriózis előrehaladását, ezért a hosszú távú hormonkezelésben részesülő betegeket rendszeresen ellenőrizni kell.

Kutatási forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/30689680

Hagyj üzenetet

Az email címedet nem tesszük közzé.