Ma reggel volt egy pillanatom, amikor ránéztem magamra „kívülről”. A taposógépen álltam éppen, egyik kezemben fogkefe, másikban telefon, beszélgetés közben pedig emaileket olvastam a szemmagasságba felpolcolt laptopomon. Néha eltakartam a telefon mikrofonját a fogkefés kezemmel, amíg rászóltam a kutyára, vagy igyekeztem gyereket nevelni, és megkaparintani a távirányítót hogy ne nézzen lövöldözős mesét.
Amikor a baratnőm a vonal másik végén feladta a reménytelen küzdelemet, hogy normális emberi kommunikációt folytasson velem, rádöbbentem, hogy ez nem lesz így jó.
Egyszerre csinálok 5-6 dolgot, mégis ahelyett, hogy azt érezném, hogy hú de hatékony és időmanagement-guru vagyok, inkább egy állandóan kapkodó, szétszórt, a barátainak idegeire menő kütyüfüggőnek tűnök.
Az elmúlt néhány napban két olyan eset történt velem, ami erősen elgondolkodtatott. A barátaimmal csacsogtunk, és szóba kerül, hány műtétem volt az endometriózis végett, és milyen jó, hogy végre nincs több beavatkozásra szükségem.
Egy haverom, aki nem nagyon szólt hozzá addig a beszélgetéshez, ekkor odavetette, hogy szerinte csak lesz még egy műtétem: amikor az ipadet és az iphonet elválasztják a tenyeremtől.
Ugyanennek a napnak az estéjén egy rég látott kedves vendégem, aki megelégelte, hogy osztoznia kell figyelmemen a blogokkal, a Facebookkal, a Pinteresttel, az Instával és a LinkedInnel és a Messengerrel, fogta, kikapta a telefont a kezemből, kisétált vele a konyhába és – fáj leírni is, de ez történt- kib@szta a kukába. Valószínűleg csak az érti, min mentem keresztül, aki maga is túrt már fel szemetest narancs- és banánhéj, szalvétahadak és üres rizstejes dobozok között türelmetlenül pittyegő telefon után.
És nyilván bármelyikünknek átfutott volna az agyán könyékig a kukában, hogy mivel a telefon már úgyis karcos volt, és most már nyilvánvalóan koszos is, talán itt az ideje megvenni az újabb modellt… (Csak átfutott, na. )
Nos.Tehát. Önmegvalósító, karriertudatos nagyvárosi nőként élünk, amivel nincs is semmi baj.
Akkor van baj, ha a karriertudatos önmegvalósítós nagyvárosiaskodás odáig fajul, hogy azt érzed, túl sok az infó, az inger, a feladat, képtelenség a végére érni, nincs nyugvópont, nincs meg az elvégzett, befejezett munka felett érzett öröm, nincs pont, nincs pipa.
Döbbenten kérdeztem a társaságomat: most komolyan, ki az, aki éjszakára kikapcsolja a mobilját? Ki az, aki nem csekkolja negyed óránként az emailjeit? Ki az, akinek nem ismerős az a frusztráló érzés, amikor csippan a telefon, és egyszerűen meg KELL nézni, ki írt, mi történt. A szeretteim sokáig megértőek voltak, mondván, lelkiismeretes pszichológusként, vállalkozónőként nyilván fontos a munkám, érthető, hogyha ezzel kelek, ezzel fekszem…de mostanra a legtürelmesebb családtagjaimnál is érzem, rezeg a léc.
Hát, döbbenet, de vannak még ilyen bölcs emberek, akik ellenállnak a FOMO (fear of missing out) nyomásának. És nagyon úgy fest, hogy nekik van igazuk. A helyzet az, hogy ezt a dolgot én is még csak tanulom, de annyira hasznosnak találom, hogy eddigi tapasztalataimat és néhány hasznos gyakorlatot megosztok veletek a Tudatos Jelenlét Pszichológiájából. Kezdjük az alapoknál.
1. lépés Kapcsold ki a telefont. 2. Gyakorold az itt következő egyszerű feladatokat! Folytatása következik.
Tudatos jelenlét gyakorlatai
-
Testpásztázás
Irányítsd teljes figyelmedet tudatosan a testedre! Semmit nem kell csinálnod, sem ellazulni, sem megnyugodni, egyszerűen figyeld meg és tudatosítsd testi érzeteidet!Ne várd, hogy bármi is megváltozzon, csak pihentesd meg figyelmedet fejtetőtől a lábujjak végéig minden egyes testrészeden, és elfogadó módon figyeld a tested. Amikor észreveszed, hogy elkalandoztál- ami teljesen természetes dolog- akkor anélkül, hogy ítélkeznél magad felett, egyszerűen gyengéden tereld vissza figyelmedet a testedre.
-
Légzésfigyelés
Mindig velünk van, így ez az eszköz bármikor elérhető a számodra is. Nem kell megváltoztatnod, csak figyeld meg a légzésedet, ez a legegyszerűbb út a jelenbe.
-
Hangok megfigyelése
Figyelmedet irányítsd tudatosan a környezet hangjai felé, és hagyd hogy mindegyik tudatosuljék benned. Ne értékeld őket- ha elkalandozna a figyelmed, finoman tereld vissza.
-
Ülő meditáció
A test, a légzés és a környezet hangjainak megfigyelése utána figyelmedet fordítsd tudatosan az érzéseidre, gondolataidra. Vedd észre, hogy azoki folyamatosan jönnek-mennek, változnak. Ne kapaszkodj beléjük, ne küzdj ellenük, csak figyelj. Ha azon kapnád magad, hogy hosszabban elidőzöl egy gondolatnál, egyszerűen csak figyeld meg, hogy miképpen fejti ki máris erősebben a hatását rád.
- Éber figyelemmel kísért testgyakorlatok
Bármilyen egyszerű mozdulat, testgyakorlás alkalmas arra, hogy éber figyelemmel kövesd testi érzeteidet.
Árvai Nóra
szakpszichológus, perinatális szaktanácsadó, szakíró
Foglald rendszerbe az endometriózis diétádat, hogy ne macera legyen, hanem öröm! Az Igazi Endometriózis Diéta könyvek segítenek neked ebben.
Leave a Reply