Idén csodálatos élményben volt részem, nagy vágyam vált valóra, egy 10 napos olaszországi utazás formájában. Milánó volt az első állomásunk, a repülő ide Ryanair, fapados légitársaság révén kicsit messzebb, egy közeli városba érkezik, Bergamo-ba, ahonnan bebuszoztunk Milánóba.
A repülőn meglepetten vettem észre, hogy a Ryanair már gondol a vegán utasokra is, komplett vegán menüvel készültek. Kár, hogy hajnali hatkor reggelire valahogy nem kívántam a lasagnát, amúgy megkóstoltam volna:-)
Kicsit tartottam tőle, hogy milyen lesz Olaszországban a vegánsággal tarkított endometriózis diétával az élet 10 napig, és. bár akadtak helyek, ahol voltak kisebb kihívások, Milánó nem tartozott közéjük, elképesztően jókat ettünk. Ha te magad is úgy vagy vele, mint én, hogy az útitársad nyitott, de azért nem szeretne 10 napot vegán étteremről vegán étteremre járva eltölteni, Milánót neked találták ki. Itt ugyanis rendszerint a hagyományos éttermek is kínálnak egy-egy vegán lehetőséget minden fogáshoz, így mindenki jól járhat.
A roadtripünk így nézett ki:
- Bergamo-Milanó 2 éjszaka
- Genova 1 éjszaka
- Cinque terre, Monterosso, Vernazza, Corniglia, Riomaggiore, Manarola- 2 éjszaka
- Portofino
- Firenze- 2 éjszaka
- Pisa
- Bologna -1 éjszaka
- Verona- 1 éjszaka
- Bergamo
Egy kis automata Fiat-ot béreltünk, ő volt a társunk és védelmezőnk az őrült olasz autóutakon.
Az első állomás tehát Milánó volt. Kihagyhatatlan látnivalók:
- Duomo Milano
- Galleria Vittorio Emanuele II bevásárlócsarnok
- Az utolsó vacsora
- Scala
- Parco Sempione
- Via Monte Napoleone
Az egyik legismertebb látnivaló Milánóban a dóm és maga a dóm-tér a király lovasszobrával. A dóm Európa 3. legnagyobb temploma, lenyűgöző látvány belépőt a dóm oldalában lévő jegypénztáraknál vagy automatáknál tudjuk megvásárolni.
A 3 eurós jeggyel a dómba és a múzeumba mehetünk be, jegyek tekintetében aztán határ a csillagos ég. A dóm téren van a főbejárata a monumentális bevásárló csarnoknak, ahol ismertebb márkák boltjai és éttermek, kávézók sorakoznak- itt az egyetlen endometriózis diéta barát fogás a gazpacho volt, nagyon finom, és magyar árakhoz képest meglepően drága.
Eleinte nagyokat néztünk, miért táncol mindenki furcsán a galéria közepén, nem hagyott nyugodni a dolog úgyhogy gugliztunk: van egy bika a galéria közepén, a padlón, amin ha háromszor körbe fordulunk a sarkunkon, szerencsénk lesz.
A szállásunk a híres Scala, az Operaház közelében volt, hallottunk is egy főpróbát csomagcipelés közben. Elsétáltunk a Santa Maria delle Grazie-hez is, annak ellenére, hogy tudtuk, az Utolsó Vacsorát nem fogjuk látni, mert hónapokra előre kell jegyet venni, és mi last minute szervezéssel utaztunk, de azért jól tettük, mert közvetlen a templom mellett találtunk egy kis csodát: Leonardo szőlőültetvényét. Leonardo bortermelő családból származott, hosszú napjai után Az utolsó vacsorán dolgozva, a Casa degli Atellani felé vette az irányt hogy megpihenjen szeretett kertjében és a villa freskói között.
Ez egy kevésbé ismert nevezetesség még, de nagyon izgalmas, érdemes audioguide-ot is kérni hogy megismerjük és megértsük a villa és a szőlő hányattatott sorsát és Leonadohoz fűződő viszonyát, hogyan vándorolt kézről-kézre a villa és kert, majd végül hogyan sikerült beültetni a Milánói Egyetem segítségével éppen úgyanúgy, éppen ugyanazzal a szőlőfajtával, mint amit Leonardo annyira szeretett annak idején. És ha már Leonardo, akkor muszáj megemlítenem a Leonardo3- The World of Leonardo interaktív kiállítást is, ami elképsztő élmény és nagyon informatív, mindemellett pedig a Galleria Vittorio Emanuele II-re is csodás a kilátása.
Endodiétás étkezés Milánóban
Tényleg nem panaszkodhatom- minden kisebb boltban is van biorészleg, gluténmentes- és vegán polcok. Minden fagyizóban van többféle sorbet fagyi, és van egy kifejezetten vegán fagyizó is, ahol egyszerűen muszáj megkóstolnod a mandulát és a pisztáciát, mennyei!
Gelateria Porta Romana 02 94390580, Corso di Porta Romana 126
A két legjobb vegánbarát, de egyáltalán nem teljesen vegán milánói étterem az El Brellin és a Soulgreen. Az elsőben csupán egy-egy vegán opció van, de nem érdekel, ha ennyire finomak…kötelező megkóstolni ha erre jársz a paradicsomos-bazsalikomos quinoagolyókat!
Második fogásnak pedig bio, vegán panírba csomagolt zeller friss zöldségekkel.. a séf nem volt rest maga kijönni és elmagyarázni, hogyan készíto vegánul, tojás nélkül a tökéletes, aranybarna panírbundát. Az elhelyezkedése pedig csak hab a tortán, nagyon hangulatos.
Az utóbbi, a Soulgreen csak öko hozzávalókkal dolgozik, ipaden keresztül rendelhetsz- szánj rá időt mert nagyon széles a választék.
Őszintén, én ettem vagy ötféle előételt mert nem bírtam választani, és jól is laktam, avokádó, napérlelte paradicsomos teljes őrlésű brucetta, házikészítésű kesudiós vegán sajttál, mennyei desszertek…
Ristorante El Brellin Vicolo dei Lavandai
Alzaia Naviglio Grande, 14 – 20144 Milan +39 02.58101351
SOULGREEN PIAZZALE PRINCIPESSA
CLOTILDE ANG. VIA VESPUCCI, 20124 -MILANO
GENOVA
Itt csak egyetlen napot töltöttünk, számomra ő a hatalmas kontrasztok, végletek városa. Bár történelmében a tenger és a város tengerrel való kapcsolata mindig is hatalmas szerepet játszott, az, hogy csak úgy leugorj a strandra, nem megoldható.
Genova nem tartozik Olaszország fő turistacélpontjai közé,nincs olyan jó állapotban, nem olyan szép, és nem kínál annyi nevezetességet mint Velence, Róma…van, akinek nem is tetszik, van sok lepukkantabb területe, ahol sétálva érzed, hogy ez valaha szép volt és egy kis felújítás, takarítás után újra régi pompájában mutatkozhatna. Az óváros nagyon szép, van egy utca- via Garibaldi- tele villákkal, ahova be is mehetsz, a belső kertekben is körülnézhetsz és igazi kis eldugott csodákra bukkanhatsz. A főutcán megannyi lehetőség van egészségesen kajálni, vagy beugrani egy vegán fagyira is.
Már rögtön a főúutcából elképesztően szűk és hosszú, kacskaringós sikátortok nyílnak. Én semmi rosszat nem tapasztaltam, de más blogokon sokan írják, hogy sötétedés után nem érdemes ezen a területen felejtődni az utazónak.
Egyébként Genova egy vibráló, élettel teli város, szuper dolog felfedezni eldugott kis tereit ott, ahol legkevésbé számítanál rájuk. Van egy tippem: mi a The New York Times 36 hours Europe című kiadványa alapján fedeztük fel Genovát (is), és ezáltal teljesen elkerültük a turistahelyeket, és autentikus bárokat, kávézókat tudtunk felfedezni a helyiek társaságában, megosztottuk az asztalunkat rajzolgató művésszel, első randira készülő tinédzserrel, politikáról vitázó barátokkal.
Mindenki hihetetlenül kedves és segítőkész volt, és akkor is elintézték, hogy legyen valami biztosan vegán falatoznivaló, ha úgy kellett elszaladniuk a zöldségeshez miközben mi már a koktélt kortyolgattuk. És, ahogy azt egyébként majdnem az összes itáliai városban, ahová volt szerencsénk ellátogatni- itt is felmentünk a siklóval és kiláttunk a magasból- ez is egy genovai have to.
Itt falatozz Genovában
Vegán fagyi: Profumo di Rosa a Via Garibaldin
Bárok, kávézók, ahol figyelnek a speciális diétás snackre, uzsonnára: mind a hat bár a Piazza delle Erbe-n
Étterem, romantikus hangulatban: Ombre Rosse
A vegán előétel egy tésztaszerű batyuba csomagolt, vízben főtt zöldség keverék volt, gyengén fűszerezve, ami náluk egy tradícionális fogás,- őszintén, nem dobtam tőle hátraszaltót, de utána a vegán lasagnéjukkal levettek a lábamról.
Cinque Terre
Az olasz gyöngyszem, 5 városka a tengerparton, a sziklafalba vésve. Az autót érdemes letenni a városkákon kívül eső részben- ne ragaszkodjatok a La Speziához, találtok Levantoban olcsóbb és biztonságosabb parkolóhelyet is, aztán pedig érdemes felfedezni vonattal mind az 5 városkát, hiszen mindegyiknek megvan a maga bája és különlegessége, nem érdemes egy kalap alá venni őket.
Mi Monterossóban szálltunk meg, ahol található a legnagyobb, turisták által legkedveltebb strand, a Bagni Eden – bevallom, mire mi felkeltünk, már full house volt mindkét nap, így más strandokat fedeztünk fel. A legszebbnek mondott városka, Vernazza két aprócska, nem túl tiszta, tömött strandja nem győzött meg bennünket, így egy finom ebéd után továbbálltunk Corniglián viszont eddigi életem legvadregényesebb, elhagyatott, az év nagy részében nem megközelíthető strandját volt szerencsénk megismerni.
Corniglián nem másztunk fel a városba,mint sa vonatról leözönlő tömeg, hanem rögtön a vasúttól jobbra vettük az irányt, és mindössze 2-3 helyi lakos társaságában felkutattuk a rejtett kincset, a strandot, amelyhez foghatót még sohasem láttam.
Sokáig kell gyalogolni egy elhagyatott, régen talán piacként működö épületegyüttes romjai között, lemászni rozsdás lépcsőkön, végül pedig egy omladozó, hiányos létrán a sziklafalon, hogy megérkezzünk szinte azonnal a tengerbe, talán ha tíz centiméter széles kavicsos part akadt, ahol a hátizsákunkat hagyhattuk. A tenger aznap hatalmas, morajló hullámokat vetett. amitől nem láttuk, hol vannak a sziklák a víz alatt- bár a helyiek segítőkészek voltak és megmutatták, nagyjából merre menjük, de azért senki, ők sem úszták meg kisebb-nagyobb karcolások, sebesülések nélkül ezt a kalandot- mégsem adnám semmiért ezt az élményt. Ha mentek és kalandvágyóak vagytok, mindenképp nézzétek meg ezt a helyet, de ésszel, óvatosan.
Egyik nap Monterosson, másik nap Riomaggiorén, a legnagyobb cinque terrei városkában vacsoráztunk- egy a lényeg, ne kövesd el azt a hibát, mint mi, hogy lekésed az utolsó vonatot, amely visszavisz a szállásodra, mert a taxinak Cinque Terrén nincs sok értelme- ami vonattal 2 perc, az taxival 55 az autóutak kanyargóssága és a szintkülönbségek miatt, a pad a vasútállomáson a több órás dekkoláshoz pedig viszonylag kényelmetlen.
Szóval, bár a cinque terre vonatok mindig késnek, de tényleg mindig, és nem is keveset, akkor egyszer, amikor fontos lenne, hogy két perccel később induljanak- hát akkor kíméletlenül pontosak lesznek. Ha a legutolsó vonatról van szó, ez a szokatlan precizitás meglehetősen kellemetlen, ittjártadban igyekezz ezt az élményt elkerülni.
Étkezés Cinque Terre területén
Itt volt a legnehezebb vegánként, endometriózis diétát követve boldogulnom, hiszen annyira a tengerrel egybefonódva élnek itt, hogy halon és tengeri herkentyűkön kívül nem sok mindent találni az itteni éttermekben. Monterosso-n egy helyen találtunk egy finom minestrone levest és grillezett zöldséget utána, de a legtöbbször itt csak olívabogyót és zöldsalátát tudtam enni ezalatt a két nap alatt. Itt nincs DM, nincs biobolt hogy rizstej legyen a kávéba, úgyhogy két napig ráfanyalodtam a sima expresszóra is reggelente.
Ez alól egyetlen üdítő kivétel van, Manarola városkája, ami amúgy is a szívem csücske volt Cinque terrén, itt készült a fenti kép is. Itt szintén sziklás, de biztonságos, kristálytiszta vízű a strand, két helyen is várnak a főutcán lévő aprócska éttermek egy-egy vegán opcióval, és valahogy itt a „legcinqueterrésebb” a hangulat.
SPORT
Ami a sportolást illeti, az első három célállomásunkon, Milánóban, Genovában és Cinque Terrén nem sok futót láttam, edzőtermet pedig egy darabot sem, viszont az emberek sokat gyalogolnak, sokat másznak hegyre felfelé, és Cinque Terrén pedig rengeteg időt töltenek a szabadban a szőlőkben, sokat túráznak és a úsznak és eveznek a tengerben, és sok helyi jár autó helyett biciklivel.
Milánó egyik népszerű parkjában a forróságban kifejezetten csodabogárnak számítottam a futócipőmben, néhányan még meg is tapsoltak, megbámultak vagy bravo, bravo-t kiabáltak utánam olyan hangosan, szóval tényleg nincsenek hozzászokva a „futóbolondokhoz.”
Hamarosan érkezem az élménybeszámolóm második részével benne a többi itáliai városban szerzett tapasztalatommal.
Addig is iratkozz fel az Endomailre, hamarosan ugyanis egy EndoDiétával Utazunk! – kalauzt tölthetsz majd le ajándékként.
Leave a Reply