Az Eisenberg és munkatársai által publikált cikk kiváló  tudományos összefoglaló az autoimmunitás és az endometriózis közötti kapcsolat szempontjából. Az endometriózis jellemzője az ektópiás endometriális sejtek jelenléte a méhet belülről borító nyálkahártyán kívüli különböző helyeken. Az érintett nők némelyikében krónikus lokális gyulladásos folyamat  alakul ki és autoantitestek is jelen vannak. Nem ismert, hogy ez az eljárás normál része-e az etiológiának, vagy pedig ez egy másodlagos, következményes válasz az ektópiás sejtekre. Továbbá, az endometriózis  és számos autoimmun betegség néhány tulajdonságban nagyon hasonlít egymásra, mint például a citokinek magas szintje a csökkent apoptózist (programozott sejthalál) és a sejt által közvetített rendellenességek. 

A kutatók arra következtetésre jutottak, hogy valóban létezik endometriózis és más autoimmun betegségek (mint például SLE, reumatoid arthritis és autoimmun pajzsmirigy betegség) között egyfajta együtt járás, de könnyen lehet, hogy ez egyszerűen annak a ténynek köszönhető, hogy az endometriózis legalább minden tizedik nőt  érinti, így a nagy számok törvénye alapján az együtt járás lehet pusztán véletlenszerű is.

Az eddigi vizsgálatok nem találtak bizonyítékot arra, hogy az endometriózisnak autoimmun eredete volna.   Az nyilvánvaló, hogy az emberi szervezet védelmi mechanizmusaiban összetett kölcsönhatás van az endometriumon kívül előforduló endometriális sejtek eliminálására és gyulladásos elváltozások, a  következményeik letapadások és hegesedések oldására, s mindebben a szervezet saját immunrendszerének fontos szerepe lehet, de ennek mibenléte egyelőre nem pontosan feltárt.  

Ugyanúgy, ahogy az is túlságosan leegyszerűsítő, ha úgy gondoljuk, hogy kizárólag a retrográd menstruáció felelős az endometriózisért (nyilvánvaló, hogy ez nem az egyetlen s nem is a legfőbb oka),  úgy az is kétségeket vet fel, hogy az állapot immunológiai alapokkal bír-e. Az immunrendszer szerepe  endometriózis estén nyilvánvaló, de még nem pontosan érthető, mibenléte nem tisztázott. 

Különösen fontos, hogy ez a cikk megjegyzi, hogy más autoimmun betegségekkel ellentétben az endometriózis nem rendelkezik mérhető autoantitesttel, és nem reagál az autoimmun állapotok bármely ismert kezelésére sem. Vizsgálatokat végeztek már meglévő gyógyszerekkel (anti-TNF és pentoxifylline), amelyek nem mutatnak változást a tünetekben.

Tekintettel arra, hogy az endometriózis bizonyítottan hormonfüggő állapot, és hogy a hormonprofilban előidézett változásokkal néhány endometriózisban szenvedő nőt eredményesen kezelhetnek, az autoimmun kezeléseket érdemes lenne összehasonlítani ezekkel, mind a kezelések  mellékhatásaival, mind  a nők tüneteire gyakorolt ​​hatásukkal. Ilyen tanulmányok egyelőre még nem készültek.  

A mai napig nincs bizonyíték arra nézve, hogy az endometriózisnak autoimmun alapja lenne, autoantitest nem azonosítható, és nincs válasz a meglévő kezelésekre, amelyek viszont jelentős előnyöket mutattak más,  igazi autoimmun betegségekben. Ez azt is jelenti, hogy az autoimmun állapotokban használt gyógyszerek, mint például a szteroidok (például prednizon) és a metotrexát, nem lesznek előnyösek az endometriózisban szenvedő nők számára. Igaz, hogy még nem rendelkezünk minden válasszal ezen a területen, és természetesen fontos a folyamatos kutatás, hogy megpróbáljuk meghatározni az immunrendszer pontos szerepét az endometriózisban, de egyelőre úgy tűnik, az endometriózist nem az immunrendszer oldaláról fogjuk megfogni.  

Forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22330229

[/cm

 

 

Infótermékek ITT

Bejelentkezés konzultációra ITT

Blogértesítőre feliratkozás ITT

Hagyj üzenetet

Az email címedet nem tesszük közzé.