Sziasztok!

Endometriózis világnapja alkalmából idén olyan gondolatokkal, írásokkal hívjuk fel itt az EndoBlognál a figyelmet erre az állapotra, amelyek az érintett nők maguk írtak le annak érdekében, hogy egyrészt segítsenek az endometriózis elleni küzdelemben, segítsenek az információátadásban,megmutassák, milyen ennek a betegségnek a valódi arca, mi mindennel kell szembenéznie azoknak, akik endometriózissal élnek. Másrészt pedig saját lelkük is megkönnyebbült,hiszen nagy tehertől szabadultak meg, miután ezeket a sorokat papírra vetették és elküldték nekünk. Ahogyan itt az Endoblognál már megszokhattátok, valódi nők, valódi történetek, tabuk nélkül. Fogadjátok őket megbecsüléssel és nagy szeretettel!

“Amikor először meghallottam a diagnózist, azt sem tudtam, eszik-e vagy isszák. Évekkel ezelőtt volt, még nem volt ez ennyire felkapott téma. Hazamentem, utánaolvastam, akkor rémültem igazán halálra.Bámultam a képernyőt meredten, és csak akkor ocsúdtam fel a sokkból, amikor este hazaért a férjem. Több mint négy és fél órát töltöttem a gép elött rázombulva a leírásokra, történetekre. Próbáltam elmagyarázni, miért vagyok ennyire kiakadva, de elcsuklott a hangom, végül csak a párom felé fordítottam a gépet és hagytam, hogy ő is elolvasson mindent. Aznap  éjjel többet sírtunk, mint aludtunk.” Erika, 37, Debrecen

“A mélypont a diagnózis után három évvel jött el, amikor a férjem bevallotta, hogy másfél éve viszonya van a kolleganőjével. Miért? Hogy tehetted, hogyan tehetted? – kérdeztem és kínomban a kanapét ütöttem az ő arca helyett. Ő is zokogott, de csak annyit tudott mondani, hogy Tímea élvezi a szexet, neki nem vérzik, nem fáj. Azóta Tímea a második gyermeküket várja. Nekem? Nekem nincs. Se férjem, sem gyerekem. Van ellenben endometriózisom. Fájdalmam minden hónapban, egekig érő orvosi költségeim, tampon, betét és vattagyűjteményem,félelmem, hogy sosem lesz jobb, és hogy örökbe egyedül maradok a nyomorommal.”   Krisztina, 36, Zalaegerszeg

“Néha magam sem értem, mi ez a nagy hűhó, szinte a semmiért. Nekem is volt endometriózisom, mégsem dőlt össze a világom. Megműtöttek, gyógyszert is szedtem, mégis túléltem. Egyelőre nem akarok gyereket, jól érzem magam, nincsenek tüneteim. Azt mondták, valószínűleg ki fog újulni. Szerintem nem fog, főleg, amióta nálad jártam és megtanultam a relaxációs technikákat. Ha szeretnék majd babát, szerintem simán összejön majd. ” Szabina, 32, Budapest

“Kiterítve feküdni a műtőasztalon, várni, hogy végre elaltassanak. Hallani, ahogy mások ott nevetgélnek, neked meg az életedet kell a kezükbe adni. Félni,rettegni, mint egy nyüszítő róka a csapdában, legszívesebben felugranál és elrohannál, de nem teheted, és a fehérköpenyesek majd döntenek rólad: felébredsz-e, s ha igen, meglesz-e minden szerved, aminek meg kell lennie, hogy az életnek legyen értelme, vagy vége lesz, mindennek vége lesz. Senkinek nem kívánom azt a rettegést.” Melinda, 34, Szolnok

“Sokat elvett, sokat adott ez a betegség. Amit elvett, azt százszorosan adta vissza, mert alapjaiban változott meg az életem, s hiába vannak nehézségeim, az erőt, magabiztosságot, a nőiességembe vetett hitem, amit a veled való munka során kaptam, nem adnám semmiért.Az új barátaimat, akiket az endometriózisnak köszönhetően ismertem meg, nem adnám semmiért. A vegán életmódomat, amivel magamnak és a világnak is hasznára válok, nem adnám semmiért. Igen, endometriózisom van. Sokszor állít kihívások elé ez a történet, de nem cserélnék a világon senkivel, azt hiszem. ” Tamara, 29, Eger

“Nekem már fájt, annyira, hogy volt, hogy szinte a megsemmisülésért sírtam, semmit sem akartam, csak hogy vége legyen. Műtétek, remények, vetélés, fájdalom, veszteség, kudarc. Aztán vége lett. De nem feladással, ahogy eleinte hittem, hogy vége lesz, hanem magamra találással, fegyelemmel, összeomlással, vádaskodással, alkudozással, remegéssel, szűköléssel. erősödéssel, támogatással, összekapaszkodással. Tegnap csináltam a relaxációt, amit régebben tanítottál. A méhemmel beszélgettem, megköszöntem neki, hogy van, hogy dolgozik. Éreztem a hálát, amiről akkor régen meséltél nekem, akkor még csak lestem, ilyen is van? Hála, szeretet a minden fájdalom okozójának? Igen, van, rájöttem, megtanultam. Megtanítottál. Legnagyobb eredményemnek azt tartom, hogy nem félek már. Ha lehunyom a szemem, látom a fejlődő kisbabám. És nem félek.”  Zsanett, 41, Cegléd

Itt az EndoBlognál nem csak márciusban van fókuszban az endometriózis. 8 éve, minden hónapban, minden héten, minden egyes nap értetek, érted dolgozunk. Hogy ne félj te sem. Hogy tudd, nem vagy egyedül. Hogy mesélj, ha szeretnél, hogy meghallgattass, vagy hogy hallgathass, ha úgy kényelmesebb.

Endoblog.hu- Az endometriózis honlap. Valódi Nők, valódi történetek. Valódi Válaszok.

Az endometriózis világnapja alkalmából ezen a héten ingyenes. ajándék házhozszállítással szeretnénk neked kedveskedni az EndoShopban. Rendelésnél írd be a kuponkódot, amely március 12-19 között érvényes: ENDOMARCH01

Szeretettel ölel:

Hagyj üzenetet

Az email címedet nem tesszük közzé.