A mai témánk az endometriózis kóreredete lesz, és most nem az orvosi elméletekre gondolok (retrogád menstruáció, fejlődési rendellenesség, műtéti maradvány, stb.), hanem egy egészen másik nézőpontra. Régebben már olvashattatok itt a blogon Dr. Christiane Northrup nőgyógyásznő endó-elméletéről, most pedig Ruediger Dahlke orvos, több egészséges életmóddal és betegséggel kapcsolatos kötet szerzőjének gondolatait szeretném megismertetni Veletek arról, hogy miért is alakul ki ez a betegség az érintett nőknél.
Szeretném előre kihangsúlyozni, hogy az alább bemutatott érvek a szerzőéi, nem pedig az enyémek, forrásuk Ruediger és Margit Dahlke Női egész-ség című könyve. (Bioenergetic kiadó, 1999). Kiemelendő az gondolataink közti eltéréseket, Dahlke elméleteit dőlt betűvel gépelem.
Az orvos véleménye szerint e betegség esetén a nőiség helytelen veszélyes jár, a nő olyan helyeken menstruál, ahol nem volna szabad. Ezt a folyamatot, amellyel a nő gyakorlatilag árt magának,tudattalannak tekinti. Mely területeket szokta érinteni a betegség? A beleket (világ „megemésztése”), a hólyagot („szennyvíz” tárolása), a hüvelyt (szerelmi vágy megélése), és az agyat (központ, kapcsolás).
Itt szeretném megjegyezni, hogy nehogy túlzottan megijedj, az agyban nagyon ritkán találtak csak endometriózist! Ezenkívül kiemelném, hogy a szerző gyakorlatilag nem említi a méh külső falát, a méhtartó szalagokat, a petefészkek külső-belső részét, a hashártyát ( endometriotikus összenövések), a tüdőt, vagy akár az ízületeket (pl.térd, könyök,), vagy akár a női nem szervek külső részét, amelyek szintén ritka előfordulását képezik az endometriózisnak, de azért még mindig jóval gyakoribbak, mint az agyi endometriózis.
Reudiger továbbá azt tartja, hogy mivel a szervezet nem tudja kezelni a rendellenes helyeken fellépő menstruációt, mint tipikusan női aktivitást, behívja az ellenpólust, a férfias attitűdöt. A rendellenes menszesz melléktermékeit csak sebészeti úton lehet eltávolítani, és a cselekvő orvoslás, mint olyan, (arche)tipikus férfi jelenség, ezért csak további ártalmak okozója lehet, annak ellenére, hogy a nők gyakran tényleg megkönnyebbülést élnek át a műtétek után.
Abban egyetértek, hogy tény, minden műtét kockázatos, hiszen bármilyen nem várt komplikáció felléphet, viszont ez korántsem indokolja azt, hogy endometriózis esetén egyes valóban sokszor eredményes és hatékony műtéteket ne végezzék el.
Felelőtlenségnek is tartom, hogy ilyenekkel homályos következményekkel fenyegető pszicho-blablával riogatja a nőket, akik nem jókedvükben fekszenek kés alá, ráadásul nem egy esetben életmentő beavatkozásokról van szó. Remélem, érthető, hogy ezzel nem a felesleges műtéteket propagálom…
Az endometriózissal együtt járó tüneteket, mint a fájdalmas szexuális élet és a terméketlenség, Dahlke egyértelműen annak a számlájára írja, hogy a nő tudattalan szinten nem akarja a behatolást és a gyermekáldást. Szó szerint idézem egy mondatát: „Ha így elhatárolja magát, és lezárja a medencéjét a gyerek és férfi elől, akkor tudattalanul kikerüli az ősi női feladatot. Ezt inkább teljesen tudatosan és offenzíven kellene tennie, már csak azért is, hogy megspórolja testének azt a sok munkát.” Ugye ti is érzitek ennek a súlyát?
Képzeljétek el,amikor egy gyógyulni vágyó, egy gyermekért mindenre képes nő olvassa ezeket a sorokat. Ugyan mit érezhet? Ráadásul készpénznek, kész ténynek veszi, hiszen egy orvos írta, ráadásul férfi, tehát az ellenpólus, de ebben inkább ne is menjünk bele…képzeljétek el, hogy milyen nehéz az ilyen és ehhez hasonló lelkileg roncsoló mondatok hatását oldani, enyhíteni!
Ha bármilyen kérdésed, kérésed, véleményed van a témában, bátran írd meg kommentben vagy személyes üzenet formájában. A témát hamarosan tovább boncolgatom.
Szeretettel:
Árvai Nóra
Leave a Reply