Endoblog.hu – Az endometriózis honlap

Sziasztok!

Talán sokakat meglepek a mostani bejegyzésemmel. De az is meglehet, hogy nem…hiszen nem egy emberrel beszéltem már, akiknek bevált az a “terápia”, amiről most néhány szót fogok ejteni. Az endometriózissal küzdők életét bizony nagymértékben befolyásolja az a krónikus betegség. Lehet, hogy Magad is észrevetted már a következőket:

• Félsz. Attól, hogy mit hoz a holnap. A fájdalomtól.  Lassan eljuthatsz arra a szintre, amikor már  a félelemtől is félsz.
• Folyamatosan a betegség körül járnak a gondolataid. Egész nap, reggeltől estig, szinte minden pillanatban eszedbe juttatja valami.
• Nem mersz kimozdulni. félsz hogy az utcán vagy a kávézóban önt el a vér vagy terít le a fájdalom.
• Lassan bezárkózol, hiszen másra sem tudsz gondolni, másról sem tudsz beszélni, csak a betegségről és a félelmeidről. De valahol tudod jól, hogy ezzel a barátaid, a párod, a családod idegeire kezdesz menni.
• Ördögi kör. Ha belekerülsz, szinte biztosan elkerülhetetlen az általános borús hangulat, az állandó rosszkedv, esetleg komolyabb depresszió.

Ne izgulj, most nem egy orvost vagy gyógyszert ajánlok, nem egy újabb csodatevő krémet vagy kapszulát, de még csak nem is saját magamat, mint pszichológust. Egészen másról van szó: egy kiskutyáról. Ha megteheted, vegyél magadhoz egy kutyát.  Ha van valami, ami biztosan kimozdít a lakásból, – ja, és a nonstop rosszkedvedből-hát ez az.

Igazi társad lesz, aki meghallgat, akit nem untatsz az ezredszer feltett “De miért pont én, miért pont velem történik ez?” kérdéseddel, aki milliomodszor is megvigasztal, aki a lábadnál fekszik a betegágyban, vagy nyalogatja az ágyról lelógatott kezedet. Egy bundába rejtett szeretetcsomag, akire biztos számíthatsz.

És aki viszont- számít Rád. Akinek mindegy, hogy beteg vagy, neki akkor is Te vagy a GAZDA, így, csupa nagy betűvel. Akinek a szemében erős vagy, magabiztos és megingathatatlan, és akinek a tükrében magadat is erősnek, magabiztosnak és megingathatatlannak láthatod.

Akit nevelni kell, etetni kell,   szeretni kell.  Törődnöd kell vele,  a lelkével és a fizikai igényeivel is. Rögtön nem Te és a betegséged leszel az életed és gondolataid középpontjában, hanem hogy a kis jószágot szobatisztaságra szoktasd, megmentsd a szétrágástól a  cipőidet, dobáld neki a labdát, és minél többször kimozdulj és sétálni vidd. Ez szinte egészen biztosan ad annyi örömöt és feladatot, hogy ki tudjon szakítani az ördögi körből, amelyről beszéltem. Személyes tipp: figyelj a kutya szempontjaira is, csak akkor vállad, ha tudod kire bízni, ha előreláthatólag még szükséged lesz műtétre vagy kórházi tartózkodásra, és ha az orvoshoz járások nem nulláztak le végképp anyagilag. (tápok, oltások, játékok, fekvőhely..mind mind pénzráfordítást igényel.)  Nem kell fajtatiszta kutyát válassz, ha nincs vele a fent említetteken kívül egyéb célod, legjobb, aha örökbefogadsz egy kicsit. A magadén kívül így egy másik életetnek is új esélyt biztosítasz!

szeretettel:

Árvai Nóra