Tegnap este már összeállítottam a mai, hatodik Monday Motivatorunkat az általatok beküldött ötletekből, túlélő tippekből, ma reggel azonban meggondoltam magam. Hogy miért? Nos, mert várt ma egy olyan levél a postafiókomban, amely nagyon megérintett. Egy olyan lánytól kaptam, akinek már több hónapja elengedtem a kezét, mert úgy tűnt, már egyedül is boldogulni fog.
Dóra engedélyt adott arra, hogy a keresztnevének említésével néhány részletet idézzek most a leveléből, amit nekem írt.
Fogadjátok szeretettel! Ha elolvastátok, biztosan megértitek majd, miért lett ilyen rendhagyó az eheti Motivatorunk.
” Úgy beszéltük meg, hogy három hónap múlva jelzek, hogy állnak a dolgok. Sokat gondolkodtam, mit is írjak, mert az, hogy köszönöm, minden rendben, olyan semmitmondóan hangzik. DE nagyjából mégis ez az, amit mondhatok. Egészségileg is jól vagyok, az, hogy egy éve milyen súlyosan beteg voltam, olyan már, mint egy rossz álom. Távolinak tűnik, nagyon. De nem akarom egészen elfelejteni.
Arra tanítottál, hogy ebből építkezzek, töltekezzek, ezért néha tudatosan felidézem, hogy min vagyok túl, hogy mit győztem le, és mindig emlékezzek rá, hogy milyen erős vagyok. (…) Tudod, be kell valljam, hogy egyre kevesebbet csinálom a relaxációs technikákat is. Most valahogy jó ‘”pörögni”, szeretnék behozni minden lemaradást, alig van szabadidőm, megyek ide-oda, intézkedem… Van munkám is! A régi munkahelyemre nem vettek vissza, de őszintén, nem is mennék, ha hívnának se.
Az új helyen jól érzem magam, csupa jó fej vesz körül, és egyszer sem hiányoztam!:-) (…)
…de azért hétvégén, minden péntek este leülök és felidézem a mantráimatt. Nem felejtem el megköszönni a testemnek, hogy erős, és egészséges. És nem felejtem el megköszönni Neked sem, Nóri, hogy idáig eljutottam. (…) Nem jut most hirtelen eszembe sem több, sem jobb szó, csak ez: köszönöm, Köszönöm, KÖSZÖNÖM!:-))”
Dóri, ha nem bánod, nyilvánosan is válaszolok. Nagyon örülök, hogy jól vagy, nagyon örülök, hogy úgy érzed, segítettem, de köszönettel senki másnak nem tartozol, csakis saját magadnak.
Így tovább!:-)
Amikor ilyen levelet kapok, akkor érzem igazán: érdemes:-)
Van kiút, akármilyen mélyről.
Szeretettel:
Árvai Nóra
Bejelentkezés ITT
Leave a Reply